Milyen Magyar Helsinki Bizottság felszólalást szeretett volna elnapolni D. Tamás?

Miközben a sajtó inkább Kollár Kinga beszédétől volt visszhangos, a figyelmes szemlélőnek a teljes napi videót megtekintve feltűnhetett, hogy a kormánypárti D. Tamás valamiért mellőzni szerette volna a Magyar Helsinki Bizottság felszólalását. Miről is szól ez? Ennek járunk utána.

Az EU feltételrendszerének finomítása: ajánlások a politikai döntéshozók számára.

^{2025. április 07.}

Miután felvettem velük a kapcsolatot, szívesen átküldték a témát angol nyelven (PDF), melyet igyekeztem saját képességeimnek megfelelően alább magyarul leközölni. Röviden összefoglalva, az ajánlások nem kedvezőek a jelenlegi kormánypárti működésnek, feltételezhetően ezért nem szerették volna, ha az EU meghallgatja őket.

Tartalom:

• Bevezetés
• A feltételes rendszerek alkalmazásának fő hiányosságai
• Ajánlások az uniós feltételrendszerek magyarországi alkalmazása alapján

Bevezetés

Az Európai Unió feltételességi kerete döntő szerepet játszik a jogállamiság, a alapvető jogok és a pénzügyi integritás biztosításában a tagállamokban.

A 2021-2027-es többéves pénzügyi keret (MFF) és a helyreállítási és rugalmassági eszköz (RRF – vagy Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz – Szerk.) új feltételességi mechanizmusokat hozott létre, amelyek célja a rendszerszintű kihívások kezelése. Magyarország e tekintetben kulcsfontosságú esettanulmányként szolgál, mivel a mai napig ez az egyetlen olyan tagállam, ahol az EU alapokhoz kapcsolódó valamennyi feltételességi eszközt aktiválták a tartósan fennálló problémák – többek között a rendszerszintű korrupció, a fékek és ellensúlyok eróziója és az alapvető jogok megsértése – kezelése érdekében.

Ez a szakpolitikai összefoglaló három alapvető rendelet – (1) az általános feltételrendszerről szóló rendelet, (2) a közös rendelkezésekről szóló rendelet és a (3) helyreállítási és rugalmassági eszköz létrehozásáról szóló rendelet – alkalmazását vizsgálja, valamint az uniós jogállamisági eszköztár egyéb eszközeivel való szinergiájukat. Az emberi jogi megfigyelő szervezetek és a korrupcióellenes civil társadalom szervezeteinek tapasztalataira támaszkodva elemzésünk a elmúlt 2,5 év során e mechanizmusok végrehajtásában mutatkozó hiányosságokat tárja fel. Az alábbi ajánlások célja az uniós megközelítés javítása a átláthatóság, az elszámoltathatóság és a végrehajtás megerősítése, az uniós értékek és a pénzügyi érdekek hatékonyabb védelmének biztosítása révén.

A feltételes rendszerek alkalmazásának fő hiányosságai

A feltételességi mechanizmusok aktiválása és a Magyarországgal kapcsolatos uniós források felfüggesztése ellenére számos strukturális és eljárási hiányosság merült fel, amelyek aláássák a hatékonyságát. Ezek a hiányosságok az alábbiak szerint csoportosíthatók:

1. Az átláthatóság és az érdekeltek bevonásának hiánya.
   • Mindhárom feltételrendszer az átláthatóság hiányától szenved, ami korlátozza a kulcsfontosságú érdekelt felek – köztük a polgárok, a tudományos körök, a szakmai szervezetek és a civil társadalom – részvételének lehetőségét.
   • Ez a probléma nem a végrehajtási hibákból, hanem a rendeletek hiányosságaiból ered és az uniós intézmények és a tagállamok közötti őszinte együttműködés eltérő értelmezéseiből.
   • A döntéshozatal átláthatatlan jellege növeli a nyilvános diskurzus politikai manipulációjának kockázatát, ahogy azt Magyarországon is láthattuk, ahol a 2023-as igazságügyi reformok körüli vitákból hiányzott a átláthatóság. Annak ellenére, hogy a civil társadalom és a tudományos élet független értékelései szerint nem teljesültek az igazságügyi mérföldkövek, a Bizottság 2023 decemberében jóváhagyta a források felszabadítását anélkül, hogy nyilvánosan részletezte volna indoklását.
2. Elégtelen nyilvános kommunikáció és tudatosság
   • Hiányoznak a hozzáférhető, országspecifikus információk, amelyek elmagyarázzák az eljárásokat, a döntéseket, a honlapot és a feltételességi intézkedések következményeit. Magyarországon a felsőoktatási intézmények irányítási aggályai miatt az Erasmus- és a Horizont-alapok felfüggesztéséről nem tájékoztatták megfelelően a nyilvánosságot, ami a félretájékoztatásához és zűrzavarhoz vezetett.
   • Az Európai Bizottság nem helyezte előtérbe a jogállamisági eszköztár használatával kapcsolatos kommunikációs erőfeszítéseket, amit jól példáz a jogállamisági jelentés nyári szünidőre időzített kiadványai és korlátozott terjesztése. Magyarországon a civil szervezeteknek kellett átvenniük a vezető szerepet a jelentések megállapításainak kommunikációjában.
3. Az alapvető jogok és a jelentéstételi mechanizmusok gyenge ismertsége a nyilvánosság körében
   • Az EU Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtását megkövetelő horizontális feltételrendszert aláássa a nyilvánosság általános tájékozatlansága a honlapon elérhető jogokkal és a rendelkezésre álló panaszmechanizmusokkal kapcsolatban.
   • A nyilvánosság megfelelő ismerete és elkötelezettsége nélkül a Chartával kapcsolatos feltételek végrehajtása továbbra sem következetes a tagállamokban.
   • Az uniós alapok monitoringbizottságaiban részt vevő civil társadalmi szervezetek azonban mostantól lehetőséget kapnak arra, hogy olyan intézkedéseket javasoljanak és egyes esetekben teszteljenek, amelyek az újonnan létrehozott jelentési rendszerek megerősítését szolgálják az EU által finanszírozott projektekben a Charta megsértése esetén.
4. Széttagoltság és a szakpolitikai területeken belüli összehangolás hiánya
   • A feltételességi mechanizmusok által lefedett szakpolitikai területek széles köre (a korrupcióellenes küzdelemtől a menekültügyi jogokig), valamint a több biztos és főigazgatóság bevonása – bonyolítja az adminisztrációt.
   • Ez a széttagoltság zavart okozhat a politikai és szakmai felelősség tekintetében a végrehajtás és felügyelet terén, ami csökkenti a feltételrendszer eszközeinek hatékonyságát.

Ajánlások az uniós feltételrendszerek magyarországi alkalmazása alapján

Ezek az ajánlások az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a nyilvánosság bevonására szolgáló mechanizmusok megerősítésével igyekeznek fokozni az EU feltételrendszerének hatékonyságát. E szakpolitikák megerősítése jobban megvédi az uniós értékeket, biztosítja a hatékony és eredményes pénzügyi kormányzást, és valamennyi tagállamban fenntartja a jogállamiságot.

Az EU társjogalkotói számára

1. A közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR – A tagállamokkal és régiókkal közösen nyújtott uniós alapok egységes szabályzata – Szerk.) megerősítése
   • Horizontális felhatalmazó feltételként megelőző korrupcióellenes mechanizmus bevezetése, amely megköveteli a tagállamoktól az uniós pénzeszközök hatékony és eredményes pénzügyi kezelését és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító korrupcióellenes keretrendszer fenntartását.
2. A feltételrendszerről szóló rendelet megerősítése
   • A uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló 2020/2092/EK (Uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről – Szerk.) rendelet kiterjesztése az összes uniós alapra, beleértve a közös agrárpolitikát is.
   • Kötelező negyedéves jelentéstétel bevezetése a korrekciós intézkedések végrehajtásának helyzetéről az általános feltételességi rendszer hatálya alá tartozó tagállamok számára.
3. Szélesebb körű jogállami védelem
   • A tagállamok pluralista médiájának függetlenségét és működését biztosító európai jogi és pénzügyi keret további előmozdítása

Az Európai Bizottság számára

1. A közös rendelkezésekről szóló rendelet végrehajtásának javítása
   • Létre kell hozni egy mechanizmust a nem állami érdekelt felekkel való nyilvános konzultációra, amikor a az EU Charta szerinti alapvető jogok megsértését azonosítja a nemzeti operatív programok értékelése során.
   • Az uniós források kezelésével kapcsolatos alapvető jogi panaszmechanizmusok hatékonyságának értékelése a tagállamokban. Ha a rendszerszintű hiányosságok továbbra is fennállnak, vezessen be közvetlen panaszmechanizmust az Európai Bizottságnál a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.
   • Hozzon létre egy hozzáférhető panasztételi mechanizmust az EU többéves pénzügyi kerete szerinti nemzeti programok végrehajtásával kapcsolatban a nem állami szereplők és a magánszemélyek számára.
   • Az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányok fokozása, hogy a közös jogkezelési rendelet alapján biztosítható legyen a kapcsolódó horizontális engedélyezési feltételek hatékony végrehajtása.
2. A feltételességi rendelet megerősítése
   • Hozzon létre strukturált nyilvános konzultációs mechanizmust a nem állami érdekelt felek számára a korrekciós intézkedések meghatározásában a feltételességi mechanizmus keretében.
   • A jogalkotási eljárások és a többéves pénzügyi keret szerinti program előkészítése során kodifikálja a nyilvános konzultációra vonatkozó minimumkövetelményeket, és dolgozzon ki egy végrehajtási mechanizmust a tagállamok általi betartás biztosítására.
   • Nagyobb átláthatóság biztosítása azáltal, hogy a Tanács végrehajtási határozata előtt közzéteszik az értesítési levelet és a tagállam válaszát, amelyben felvázolja a javasolt korrekciós intézkedéseket, a kölcsönös bizalom és az őszinte együttműködés előmozdítása érdekében.
   • Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerrel kapcsolatos tájékoztatási erőfeszítések kiterjesztése, beleértve a Bizottság tagállami képviseleteinek ösztönzését arra, hogy a célzott médiakampányokat folytassanak a civil társadalom és az aktív polgári csoportok számára.
3. Az éves jogállamisági jelentés megerősítése
   • Az éves jogállamisági jelentésben kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtásának nyomon követésére és védelmére szolgáló szilárd mechanizmus kialakítása.
   • A jogállamisági jelentésben konkrétabb, megvalósítható ajánlásokat kell megfogalmazni, hogy a javítsa a tagállamok előrehaladásának nyomon követését és értékelését.
   • Az országspecifikus ajánlások számának növelése annak érdekében, hogy az országokra vonatkozó fejezetek tartalma jobban illeszkedjen a kiadott ajánlásokhoz.
   • A jogállamisági jelentésben szereplő országspecifikus ajánlások nem teljesítésének összekapcsolása az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel.
   • A jogállamisági jelentéssel és annak a polgárokra és intézményekre gyakorolt hatásaival kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányok fokozása.
4. További ajánlások
   • Biztosítani kell a kedvező jogi és működési környezetet, és kezdeményezéseket kell kidolgozni a védelmére és a jogállamiság szereplőinek – például a civil társadalom, a tudományos intézmények és a független média – megerősítésére, biztosítva számukra a jogállamiság tiszteletben tartásával, az alapvető jogok és az uniós értékek védelmével kapcsolatos akadálytalan nyomon követési, elemzési, jelentéstételi és érdekérvényesítő tevékenységet a tagállamokban és uniós szinten. A Bizottság közvetlen irányítása alatt álló uniós költségvetési források – mint például a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program – felhasználása és megerősítése erre a célra.
   • A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program keretében támogassa az EU Alapjogi Chartájának és a horizontális, az uniós finanszírozási programokban a tagállami szintű feltételeket lehetővé tevő, az EU Alapjogi Chartája alkalmazásának fokozására irányuló kezdeményezéseket.

#újbuda #rendszertvaltok

---

A fenti QR kóddal a „Legyél a Változás Egyület„-et tudod támogatni REpontoknál. Köszönjük!

XI. kerületi TISZA SZIGET TAGSÁG – ra itt tudsz jelentkezni.

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Legyél te is köztünk, legyél te is Rendszerváltó!