Már 300 millió euró fölé duzzadt az EU büntetés összege

Szerkesztette:

|

On:

|

, ,

Mennyi az annyi? Mennyi naponta? Egyáltalán, miért kapunk büntetést? Miket kellene megtennünk, hogy ne ismétlődjön? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbálunk választ adni, a tényeket letisztítani.

Tudjuk, ez nem feltétlenül érdekelhet téged mélységeiben, így ha csak a számokra vagy kíváncsi, görgess alulra!

Tartalom:

ÍTÉLET DÁTUMOK

A büntetés előzménye jóval a 2020-as évek előttire nyúlik vissza, hiszen maga az ítélet első ízben 2020. december 17.-én született meg (Bíróság – úgy is, mint nagytanács – ítélete Európai Bizottság kontra Magyarország ügyben, Forrás). Igen, már lassan 4 éve(!). Volt idő, hogy tegyünk valamit, de végleges megerősítés érkezett 2021. január 29.-én (Forrás), majd a büntetés végül 2024. június 14.-én.

ÍTÉLET INDOKOK RÖVIDEN ÉS ÉRTHETŐEN

Itt röviden áttekintheted a tényleges okokat, ami a félelmetes „Brüsszelnek” (ami csak egy város egy olyan gazdasági társulás területén, aminek mi is tagjai vagyunk), tehát az EU bíróságnak indoka volt. Zárójelben próbálom röviden értelmezni.

  1. Kormányunk előírta, hogy a menedékjog iránti kérelmet az illetékes hatóság előtt személyesen, kizárólag a tranzitzónákban lehet benyújtani, amelyekbe csupán kisszámú személy számára engedélyez belépést;
  2. olyan különleges eljárást alkalmaz főszabályként, amelynek során nincsenek biztosítva a 2013/32 irányelvben rögzített garanciák (elnyújtotta az eljárási időt);
  3. előírta, hogy valamennyi menedékkérőre (vajon ez a migráns?) – kivéve a 14 éven aluli, kísérő nélküli kiskorúakat – olyan eljárást kell alkalmazni, amelynek eredményeként őket a menekültügyi eljárás teljes tartama alatt kötelezően őrizetben kell tartani a tranzitzónában olyan létesítményekben, amelyeket csak Szerbia irányába hagyhatnak el, valamint azáltal, hogy az ilyen őrizet tekintetében nem biztosította a 2013/33 irányelvben előírt garanciákat (indok nélküli őrizet);
  4. a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat a 2008/115 irányelv 5. cikkében, 6. cikkének (1) bekezdésében, 12. cikkének (1) bekezdésében és 13. cikkének (1) bekezdésében foglalt eljárások és garanciák betartása nélkül a határkerítés túloldalára kíséri (jogorvoslat hiány, gyerek-e/beteg-e vagy sem),
  5. elmulasztotta a 2013/32 irányelv 46. cikke (5) bekezdésének (hatékony jogorvoslatig területen maradás, illetve azzal való élés esetén elbírálásig) a nemzeti jogba való átültetését, valamint olyan rendelkezéseket fogadott el (helyi jogalkotás rendelete ellentétes az EU-s irányelvekkel), amelyek eltérnek a nemzetközi védelmet kérelmezők jogorvoslati kérelme automatikus halasztó hatályának általános szabályától olyan helyzetek vonatkozásában, amelyek nem tartoznak ezen irányelv 46. cikke (6) bekezdésének hatálya alá.

Tagmondatokban, hogy mikkel foglalkozunk: „Tagállami kötelezettségszegés; A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség; A nemzetközi védelem; Eljárási garanciák; A menekült jogállás megadását megtagadó közigazgatási határozatokkal szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek felfüggesztő hatályának hiánya; Tranzitzónákban való kötelező elhelyezés; Az »őrizet« fogalma; Harmadik országok jogellenesen tartózkodó állampolgárainak visszatérése”.

ÍTÉLET EU HIVATKOZÁSAI

A hivatkozásokon többségében magyar nyelven is elolvashatóak az információk. Magyarország nem teljesítette a harmadik országok illegálisan [helyesen: jogellenesen] tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkéből, 6. cikkének (1) bekezdéséből, 12. cikkének (1) bekezdéséből és 13. cikkének (1) bekezdéséből (Forrás), a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkéből, 24. cikkének (3) bekezdéséből, 43. cikkéből, és 46. cikkének (5) bekezdéséből (Forrás alap irányelvhez, helyesbítések), valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8., 9. és 11. cikkéből (Forrás) eredő kötelezettségeit.

Ezen hivatkozott részeket alább el lehet olvasni – vagy a linkek segítségével külön elérhetőek eredeti helyükön.

Itt kikerestük, hogy ezek a fent említett „irányelvek„, „cikkek” és „bekezdések” vajon konkrétan mit is takarnak. Vajon mik is az indokok, amik miatt valójában kaptuk a büntetést. Forrás.2008/115/EK (PDF letöltés)

2013/32/EU (PDF letöltés, helyesbítés letöltés)

2013/33/EU (PDF letöltés)

Ha eddig elolvastad, nagyon érdekelhet a téma :-).

ÍTÉLET INDOKOK

Ez a szöveg értelmezhető a büntetés kiszabási szövegre, de alapvetően a fentieket tartalmazza. Kormányunk előírta, hogy a Szerbiából érkező, és a nemzetközi védelem iránti eljárás-t Magyarország területén igénybe venni kívánó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalanok nemzetközi védelem iránti kérelmei csak a röszkei (Magyarország) és a tompai (Magyarország) tranzitzónában terjeszthetők elő, és olyan állandó és általános közigazgatási gyakorlatot alkalmazott, amely drasztikus módon korlátozta az e tranzitzónákba való belépésre napi szinten jogosult kérelmezők számát;

a nemzetközi védelmet kérelmezőknek a röszkei és a tompai tranzitzónában való általános őrizetére vonatkozó rendszert vezetett be, anélkül hogy tiszteletben tartotta volna a 2013/32 irányelv 24. cikkének (3) bekezdésében és 43. cikkében, valamint a 2013/33 irányelv 8., 9. és 11. cikkében előírt garanciákat;

a bűncselekménnyel gyanúsítottak kivételével a területén jogellenesen tartózkodó valamennyi harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását lehetővé tette a 2008/115 irányelv 5. cikkében, 6. cikkének (1) bekezdésében, 12. cikkének (1) bekezdésében és 13. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárások és garanciák tiszteletben tartása nélkül;

a 2013/32 irányelv 46. cikke (5) bekezdésének hatálya alá tartozó, nemzetközi védelmet kérelmező személyek tekintetében az uniós joggal ellentétes feltételektől tette függővé a területén maradáshoz való joguk gyakorlását.

VÁNDORLÓ, DOLGOZÓ VAGY MENEKÜLT

Azt se mellékes megjegyezni, hogy a Nemzeti Kártya (~kedvére lehet nálunk „dolgozni” külföldinek ezzel) rendszere ki van terjesztve orosz és fehérorosz állampolgárokra mindeközben (Forrás). Valamint Szíriából a kormány szerint sok bevándorló érkezett hozzánk(?) – vagy legalábbis rajtunk keresztül Európába, de a ködösítés fontos -, de csakugyan rengeteg (ha ezt a magyar kormány által működtetett KSH adatot nézzük, az is csak pár száz évente, 2013-2023 között, tehát 10 év alatt, összesen 3629 fő)? Átutazni valószínű, hogy tényleg átutazott egy jelentős számú embercsoport (A dél-szíriai offenzíva nyomán 2015-ben 177.135 fő, forrás). De lehetséges volna, hogy 2023-ban összesen csak 33(!) „menekült” migráns jött (miközben Ciprusba ezen idő alatt 12e fő)? 28, köztük 9 orosz állampolgárnak, ez sikerült. EU szinten már 2022-ben is a legkevesebb menedékkérő volt nálunk? Hogy is van ez?

A KSH 2023-as bevándorlási statisztika szerint 2.367 fő érkezett Afrikából (ezekből csak Nigéria-t azonosították, ami 313 fő), mindeközben Ázsiából 37.720 fő jött (melyből 9.688 vietnami). Melyiktől tartsunk jobban? Egész Európa területéről (ide értve még ukrán és orosz részt is) mindösszesen 19.039 fő érkezett. Azt a kedves olvasó ezekből az adatokból nem fogja megtudni, hogy maradtak-e? Arra vagyunk már csak kíváncsiak, hogy ezek kik: https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0066.html, mert nehéz ezzel összehasonlítani: https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0026.html.

MENNYIT KELL(ENE) FIZETNI?

Kaptunk egy csúnyán nagy egyszeri 200.000.000 EUR-ós és napi(!) 1.000.000 EUR bírságot mindaddig (szeptember 17-ig sikerült 93.000.000 EUR-t hozzácsapnunk a 200m EUR-hoz a napi bírságokkal, mivel 2024. június 13-tól kell számolni – mivel az a büntetés kihirdetési ideje), amíg nem orvosoljuk a fenti hibákat. Most gondoljon csak bele a kedves olvasó, hogy már november lesz és a levonás naponta történik (szünnapok figyelembevétele nélkül 141.000.000.- eurónál tartanánk egy 2024 november 31. dátummal). Ezen felül Magyarország a saját költségein felül viseli az Európai Bizottság részéről felmerült költségek négyötödét (furcsa módon ez nincs számosítva, nem találtunk adatot). A mai dátum szerint összességében már 300.000.000.- euró (legyen ez ~122 milliárd HUF, nagyon nem lőhetünk mellé) fölötti a büntetés mértéke még úgy is, ha csak a hétvégéket vesszük ki a büntetési napokból.

Te mit szólnál, ha egy bíróság téged pénzbüntetésre ítélne (végleges)? Te is figyelmen kívül hagynád? Milyen példamutatásnak minősíted a kormány viselkedését?

A kérdés az, hogy mennyi lesz az árfolyam? Mert ahogy a napokban már 408 HUF = 1 EUR árfolyamot is látunk, vajon mi lesz később? A napi 1 millió eurós büntetés magában foglalja a késedelem minden egyes napjára a következő eloszlást: a 900 000 euró összegű kényszerítő bírságot az engedélyezési eljárásokra vonatkozó szabályok megsértése miatt, 100 000 euró összegű kényszerítő bírság a visszatérési szabályok be nem tartása miatt (harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak kitoloncolása).

MI TÖRTÉNIK, HA NEM FIZETÜNK?

Mivel a kormány a füle botját se mozgatta az Európai Bíróság 2. fizetési kötelezettség felszólítására se (2024. szeptember 17.), ezért az EU a visszatartott uniós forrás milliárdokból kezdi el vonni ezt az összeget (Az Európai Bizottság különleges eljárást indított ennek érdekében.). A levonások november 18-tól kezdődhetnek. Megjegyzés: A Magyarországnak szánt mintegy 22 milliárd eurónyi kohéziós és gazdaságélénkítési alapot a jogállamiság romlása miatt továbbra is befagyasztották (Forrás). Még nagyobb baj, hogy az agráriumnak szánt pénzeket is érintheti a büntetés levonás!

NEVETSÉGES VAGY SZOMORÚ?

Részben, hiszen minden magyar állampolgár veszít ezzel. A kormányfő nevetséges retorikája a büntetésre, miszerint mi költöttünk a határvédelemre ~2 milliárd eurót azért lényegtelen, mert minden más határokkal rendelkező ország is költött rá (Mit szóljon Olaszország a hozzá érkező menekültes hajók miatt?). Továbbá, hogy majd ő buszoztatja – tehát bűnelkövetéssel, embercsempészettel fenyeget – a „menekülteket” (Forrás). Te mit szólsz a kormányfő, a kormány ezen fenyegetéséhez? Helyes példamutatásnak és követendő eljárásnak tartod?

HIGGY MAGADNAK

Az ítélet magyar nyelven is elolvasható, így a kedves olvasó is utánajárhat a fent leírtaknak. A Bírósági ügy azonosítója: C-808/18 (InfoCuria – kereshető bírósági adatbázis – ügyszám oldala).

A büntetés azonosítója: C-123/22. PDF verzió letöltése (2024. június 13. kiadás, 99/24-es szám /médiáknak közreadott, nem hivatalos/).

ZÁRSZÓ

Konklúziónk, hogy egyfelől lehetett volna párbeszédet nyitni (pl. fizetési feltételek, ütemezések), másfelől már rég lehetett volna tenni a feltételek legalább egy része ellen (pl. legyen jogorvoslat). Nem úgy néz ki, hogy a büntetés levonása mostanában megáll, vagy bármiféle konszenzusra törekedne a jelenleg regnáló kormányunk. Egy olyan unió tagjai vagyunk, melynek élvezzük a hasznait, de ettől függetlenül a kötelezettségeinek is eleget kell tennünk.

Tisza Párt SEM támogatja az illegális migrációt – hiszen ezt Magyar Péter is többször érthetően elmondta. A menekültek ellátása sem kis gazdasági feladat napi szinten, de bizonyára nem emésztene fel akkora összeget, mint maga a büntetés. Viszont azt fontos lenne megértenünk, hogy kit is nevez „migránsnak” a kormány: hazájából kényszerűen „menekülő” embert; munkalehetőség miatt más országba „bevándorló” embert (nahát, Debrecenbe például igen sokan érkeztek; s persze Paks környékére is, csak más nemzetiség); esetleg átutazó ügynököt? Figyelj rá, hogy aki bevándorol, az tovább kivándorolhat, csak azt már nem feltétlenül közlik veled (de határátlépéseket ettől függetlenül tetszőlegesen lehet számolni).

#újbuda #rendszertvaltok


A fenti QR kóddal a „Legyél a Változás Egyület„-et tudod támogatni REpontoknál. Köszönjük!

XI. kerületi TISZA SZIGET TAGSÁG – ra itt tudsz jelentkezni.

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Legyél te is köztünk, legyél te is Rendszerváltó!