Menedékkérő vagy menedékes valaki, amíg nem lesz menekült. Máris többet tudsz ;-). De ki a befogadott és/vagy oltalmazott? Na és ki a „rettegett” migráns? Mennyien jönnek ide, utaznak át rajtunk keresztül? Kiket enged be és/vagy át a kormány?
Ha a száraz magyarázatokat át kívánod ugrani – ki-kicsoda -, ugorj lejjebb a tartalomjegyzékkel.
Tartalom:
- Menekült
- Menedékes
- Oltalmazott
- Menedékkérő
- Befogadott
- A migráns
- Hogy alakult a bevándorlás
- Az illegális migráns
- Nálunk tartózkodók vs Helsinki
- Mennyien kaptak menedékes, oltalmas vagy befogadott státuszt
MENEKÜLT
Itt többségében tudok idézni a Helsinki Bizottság oldaláról – szerintem viszonylag jól körülírja -, hogy alap képet kapjunk. Akkor minősül egy ország számára menekültnek valakit, ha az illető megalapozottan tart attól, hogy származása, vallása, állampolgársága, politikai meggyőződése vagy egy bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozása miatt üldözik/üldözni fogják, például mert nő vagy mert meleg (lásd: LMBTQ még).
Az „üldözés” általában valamilyen súlyos emberi jogsértést jelent, mint amilyen a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, rabszolgaság, testi vagy nemi erőszak, vagy nagyon súlyos diszkrimináció (súlyos hátrányt szenved pl. vallása miatt).
A „megalapozott félelem” azt jelenti, hogy bizonyítani tudja, hogy hazatérése esetén üldözés áldozata lenne (például úgy, hogy a meghallgatásán elhangzó történet összefüggő és hiteles).
A „meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás” azt jelentheti például, hogy az illetőt azért érné üldözés, vagy azért nem kapna védelmet saját országában, mert nő, mert homoszexuális (saját neme iránt érez vonzalmat), vagy valamilyen olyan tulajdonsággal rendelkezik, amit nem lehet megváltoztatni, vagy amit nem akar elrejteni.
Mindaddig, amíg a menekültügyi eljárás le nem zárul, menedékkérőnek nevezzük a kérelmező személyt. A már megszerzett menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzéséig, vagy a menekültstátusz visszavonásig illeti meg a menekültként elismert személyt. A menekültügyi hatóság legalább háromévente vizsgálja felül az erről szóló döntését (lásd: Menedékjog).
MENEDÉKES
A menekültnek egy gyengébb verziója, ami szűkebb körű jogosultsággal rendelkezik és ideiglenes védelmet kap (~60 nap). Tipikusan ide sorolják a 2022. február 24. előtt Ukrajnából érkezőket, kik korábban nemzetközi védelemben részesültek. Hova tovább ebből a státuszból: Menekült vagy oltalmazott státuszért folyamodhatnak, letelepednek, állampolgárságot szereznek.
OLTALMAZOTT
Ő a menekült erősebb verziója. Az oltalmazott olyan személy, akinek az esetében fennáll a valós veszélye, hogy az alábbi súlyos sérelmek valamelyikét kell elszenvednie a származási országában: halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, egy fegyveres konfliktus (például polgárháború) keretében alkalmazott megkülönböztetés nélküli erőszak, ami komolyan fenyegeti egy civil személy életét vagy személyét, de nem faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy „meghatározott társadalmi csoporthoz” való tartozása miatt (például mert az országában háború dúl és el kellett menekülnie pusztán azért, mert a háborús övezetben lakott, annak ellenére, hogy a harcokban nem vett részt).
MENEDÉKKÉRŐ
Annak nevezik azon külföldieket, aki menekültnek vallja magát és nemzetközi védelmet kér arra hivatkozva, hogy származási országában veszélynek vagy üldöztetésnek van kitéve. Mielőtt valakiből elismert menekült lenne, addig még csak menedékkérő. A menedékeshez képest itt elméletileg nem tudunk mást a menedékkérő saját álláspontján túl.
BEFOGADOTT
A befogadott – ez is „menekült” – státusz olyanoknak jár, akik nem ismerhetőek el sem menekültként/oltalmazottként, sem pedig menedékesként, azonban a származási országba való visszatérés esetén halálbüntetés, kínzás, embertelen bánásmód veszélye fenyegetné őket, az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja. Vajon a nálunk rejtegetett Észak-Macedón elnök esete ide tartozik?
A MIGRÁNS (‘Júj! Anyus, már a szó is…‘)
Hűha! Félelem és rettegés lészen az országban, mer’ jönnek a migránsok! A szavak, mint „baloldali”, „gurulódolláros”, „liberális”, „háborúpárti” és társaik beleégtek az agyunkba. Ezekkel nevelkedünk, így növünk fel. Jaj nekünk: ‘Apus! Dugd el a macskákat és a kutyákat! Még megeszik!‘
Komolyra fordítva a szót – feltéve, hogy Springfield-nél (Illionis állam, USA) nem eszik meg a háziállatokat -, migránsnak nevezünk (itt gondolkodnom kellett, hogy ki nevezi őket annak – Szerk.) minden olyan külföldit, aki azért hagyta el hazáját, hogy letelepedési szándékkal egy másik országba menjen (ez alapvetően 1 éven túli tartózkodást feltételez). A vicc, hogy nem feltétlenül vicces tartani a nagy migrációtól, mert ha nem magyar ember dolgozik akár csak a gyártósornál, akkor bizony egy külföldi, tehát valószínűleg „migráns” (Vajon ezek „befogadottak”?). Ezen felül meg nem is feltételezhetjük jogosan, hogy legalább keresete nálunk fog maradni; hogy hazánknak termel értéket. Hát igen, lásd: külföldi munkások jönnek külföldi akkumulátor-gyárakba (Forrás). Várjunk csak, azt a kormány intézi? Vietnámiakat fizetünk és telepítünk be hazai pénzen?
Mi lett a „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!” kormánypárti szlogennel?
No, de ha egyszerűen nincsenek igazi elveink, akkor megtehetünk bármit. Nemde? Emlékszünk-e még erre: „Ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit csinálok! ” Mi ugyan nem szeretnénk sem hallani, sem figyelni. Azt már jó ideje látjuk, hogy mit csinál, a szavahihetősége meg kritikán aluli mértéket ütött meg.
HOGY ALAKULT A BEVÁNDORLÁS
Nézzük, milyen lett a 2023-as év. Talán egyszerűbb szemléltetni az elosztást, ha kb. földrészekre szétosztjuk, hogy honnan is jöttek hozzánk bevándorlók, ezért először egy olyan grafikont mellékelek. Mint az itt jobban is látható, mint a részletes képen, Ázsia magasan viszi a prímet az összes többi régióval szemben. Második lett Európa, bronzérmesek az EU tagországok (EU27_2020 jelzi). A grafikon alapján azt láthatjuk, hogy egyelőre Csád-tól (Afrikában a Szahara közepén, Niger-től jobbra keresd) nem igazán kell tartanunk … Igen szerény és/vagy semmi köze nincs a csádi missziónknak a migrációkhoz.
Mielőtt tovább elemzünk, azért azt is nézzük már meg, hogy mit is ír le és mikori adatokkal kormányunk a „legális migráció” kifejezés alatt: „Látható, hogy a migránsok jelentős része a hazánkkal szomszédos országokból érkezik, nagy részük magyar nemzetiségű külföldi állampolgár. ” 2011(!)-es adatokról beszélnek. A magyar törvény – eddigi ismereteim alapján – nem ismeri a „migráns” szót. Szóval valaki igazán elmondhatná nekik, hogy ha már kormányozni nem tudnak, legalább a saját KSH-juk alapján, ugyan frissítsék már az adataikat!
Részletesebben is megvizsgálhatjuk ezt a bevándorlási adatot, de nagy meglepetések talán nem várnak a fentiek nagybani ábrázolása után. 2023 adatai részletesebben:
Európai együtt (19 039): Egyesült Királyság 372, Norvégia 104, Oroszország 2 438, Svájc 79, Szerbia 1 084, Törökország 2 208, Ukrajna 4 273, Egyéb európai 1 173.
Ázsiai együtt (37 720): Izrael 207, Japán 445, Kína 3 423, Mongólia 1 859, Szíria 484, Vietnam 9 688, Egyéb ázsiai 21 614.
Amerika együtt (2 221): Egyesült Államok 907, Kanada 129, Egyéb amerikai 1 185.
Afrika együtt (2 275): Nigéria 313, Egyéb afrikai 1 962.
Egyéb és ismeretlen 92.
Tíz éves távlatot (2013-2023) vizsgálva természetesen észrevehetjük a szomszédos országban zajló háborúból (orosz-ukrán „különleges hadművelet”, ami háború, „tisztelt vendég„-től függetlenül is) fakadó jelentős migrációt – ami továbbra sem egyenlő azzal, hogy nálunk is maradnak ezek az emberek -, de még így is feltűnő, hogy mindezek alatt szintén magas a bevándorlási érték Ázsiából. Mivel jelentős populációt ölel fel, így kicsit érthetetlen, hogy miért létezik „Egyéb” kategória immáron 93e fő ázsiaihoz.Lássuk a számokat (kattints a szövegre)!
Itt arra is kíváncsi lennék, hogy – a magyar rendelkezésekből kifolyólag – a Szerbiából és Ukrajnából érkezőkből mennyi a valós szerb és ukrán állampolgár? Mint korábbi cikkünkből megismerhetted, Magyarország egyes jogalkotásai ellentétesek az EU menekültügyi törvényeivel. Például, az nekünk nem jó, ha csak úgy ide próbálsz jönni, mert először el kell menned személyesen Szerbiába vagy Kijevbe (Forrás, PDF fájl). Rendkívül empatikus és összkomfortos, praktikus megoldás. Bővebben.
AZ ILLEGÁLIS MIGRÁNS
Nincs ilyen a magyar jogban. Magyarországon jogszerűtlenül tartózkodó külföldi, úgy talán értelmezhető, mert egyébként a fentebb felsoroltak egyike. Bővebben.
A Tisza Párt vezetője, Magyar Péter, is foglalkozik azonban az illegális „migráció” kérdésével. Ennek kapcsán a röszkei határkerítésnél járt, ahol arról is beszélt, hogy támogatja az illegális migráció elleni harcot.
NÁLUNK TARTÓZKODÓK VS HELSINKI
Ehhez a „itt tartózkodáshoz” már van 2024-es KSH (22.1.1.23) adatunk is, ami igazi ritkaság. Itt is találhatunk varázslatot. Például, ha magunk összegezzük a fők számát, akkor kisebb szám jön ki (ezek szerint ez vagy felülbecsülés, vagy még egyéb, nem közölt adatok is hozzáadódtak /EU tagállamok egy része? „Majd” vagy „még” esetek? Ezeket nem tudjuk./). Példa: 2024 férfiak adatait összeadva 53.885 jön ki a 76.060 helyett, ill. 120.006 a közölt 142.181 helyett. Nők esetén sem kapunk pontos adatokat.
De ne ragadjunk le „hiányzó” adatoknál, ne legyenek averzióink, számoljunk az általuk közreadott összesen értékekkel – becsületükre legyen mondva, hogy legalább nincs beazonosítatlan ország. Az a jó hírem van, hogy az „Összesen” adatai összeadva már JÓK (az most legyen mindegy, hogy előtte ezt milyen adatokból rakta össze).
A Magyar Helsinki Bizottság állításának értelmezése, miszerint itt élő külföldiek kétharmada európai, minimum egy erős ferdítés, de legalábbis csúsztatás lenne. Miért a „ferdítés” szót használom: Mert értelmezheti úgy a kedves olvasó, hogy EU országból érkeztek (talán belépő pont) a bevándorlók, tehát bizonyára európaiak. Nem is fogalmaz másként az oldal, mint „európai országból érkezett”. Nem tudom mi végre ez a ködösítés, mert amúgy hasznos lehet ez a szervezet. De a helyzet mindenképpen az, hogy Magyarországra többségében Ázsiai állampolgárok érkeznek!
Jól látható az alábbi grafikonokon, hogy míg 2014-ben többen jöttek legalább Romániából (30.924 fő, Ázsia ekkor még „csak” 28.832), addig 2024-re már toronymagasan vezetnek az ázsiaiak (92.644 fő – gyerek sem született ennyi 2023-ban!). Azért ne ess rögtön kétségbe: ez a nálunk tartózkodók összessége, nem az éves bevándorlók :-). Azt viszont nyugodtan elmondhatjuk, hogy már háromszor annyian érkeznek, mint tíz éve.
2024-et írunk.
Mellékelek egy grafikont arról, hogy miként alakult az idei év eleje (január 1. adat). Az arányok nem kicsit borultak meg, hiszen Ázsia toronymagasan vezet: Románia 15740, Szerbia 3852, Ukrajna 27388, Németország 23295, Lengyelország 2077, Oroszország 7833, Szlovákia 16889, Horvátország 1254, Ausztria 5027, Ázsia 92.644 (Ebből: Kína 21.165), Amerika 7854 (Ebből: Egyesült Államok 3080), Afrika 10597, Ausztrália és Óceánia 574.
Nézzük meg, hogy 10 éve, 2014, hogy álltunk ezen a téren.
A következő adatokat kapjuk a táblázatból: Románia 30.924, Szerbia 3051, Ukrajna 8317, Németország 18669, Lengyelország 1863, Oroszország 3657, Szlovákia 8275, Horvátország 650, Ausztria 3917, Ázsia 28.832 (Ebből: Kína 12716), Amerika 5102 (Ebből: Egyesült Államok 3021), Afrika 4492, Ausztrália és Óceánia 572.
MENNYIEN KAPTAK MENEDÉKES, OLTALMAS VAGY BEFOGADOTT STÁTUSZT
Nézzük meg, milyen nagy a szíve, mire terjedt ki a büdzséje a magyar kormánynak. Vajon mennyi embernek tudott 2003-2023 között – hangsúlyozom, hogy „20„, azaz húsz, évről beszélünk – segíteni: összesen legfeljebb 7.331 emberen segítettünk valamilyen formában, melyből összesen(!) 1.677 főt fogadott be az ország. Az 5.654 ember sorsa érdekes lehet, mivel ennyien kaptak menedéket vagy oltalmat. Forrás: KSH 22.1.1.26.
Figyelj csak! S mennyien jöttek tavaly összesen? 31+11+11+4=57 fő (menedékkérő+menekült státuszt kapott+oltalmazott státuszt kapott+befogadott státuszt kapott). Ó, mielőtt elfelejtem: Remélem nincsenek duplán feltüntetve?! Hát, nem is tudom, talán lehet olyan, hogy menedéket kér valaki és valamelyiket státuszt megkapja, ilyesmi… Mit higgyünk el?
A fenti QR kóddal a „Legyél a Változás Egyület„-et tudod támogatni REpontoknál. Köszönjük!
XI. kerületi TISZA SZIGET TAGSÁG – ra itt tudsz jelentkezni.
Érdekesnek találtad ezt a cikket? Legyél te is köztünk, legyél te is Rendszerváltó!