Jogosan háborodnak fel többen a “le az árdrágítókkal”, fals reményeink szerint már rég elfeledett, intézkedések kapcsán. Milyen piac is az, ahol folyamatosan megmondják, hogy mennyiért áruld a portékád és ha valójában nem is adod drágán, csak külső okok miatt muszáj emelni az árakat, téged hibáztatnak. Ki terheli le a kereskedőt és vásárlót adókkal? Hol és mennyi adót kell kifizetned?
Tartalom:
- Egy boltos véleménye
- Mennyi az ÁFA az élelmiszereken
- Mennyi jár vissza
- Kiskereskedelmi adó
- Árrés
- Mire költenek az árrésből
- Infláció
- Jövedéki adó
- Haszonkulcs
Egy boltos véleménye
Tetszetős volt a Mini Magic Bt. bejegyzése, melyet alább a maga publikusan közreadott formájában közlök:
Kedves Vásárlóink, Ismerőseink és Minden Magyarországon Élő Ember!
Felháborító és dühítő, hogy miniszterelnökünk minket, azaz a kereskedőket okolja a magas élelmiszerárak miatt. Senkinek nem tűröm el, hogy alaptalanul vádoljon, és hazugságokkal uszítsa ellenem, ellenünk az embereket.
Szeretnék néhány dolgot tisztázni, és úgy gondolom, hogy kereskedőtársaim nevében is beszélhetek.
Először is, nem mi állapítottuk meg a 27%-os áfát, amely Európában a legmagasabb. Nem mi szabtuk ki azt a 11 különféle adót, amely az élelmiszereket terheli (ebből 9 adónemet a jelenlegi miniszterünk vezetett be). Ha ezeket összeadjuk, akkor egy körülbelül 50%-os értéket kapunk, amely teljes egészében az élelmiszereket sújtja – és mindez a kormány zsebében landol.
Vajon miért olcsóbbak a magyar termékek és minden egyéb élelmiszer külföldön? Mert ott nem terhelik ennyi adóval, és az áfa is alacsonyabb. Szóval nem mi vagyunk a fosztogatók, és nem mi vagyunk a nyerészkedők. Ezen a téren is a kormány húzza be a legnagyobb hasznot.
Ha akarnánk, sem tudnánk kiemelkedően magas árréssel dolgozni, mert mi, kiskereskedők, rá vagyunk kényszerülve, hogy versenyképes árakat alakítsunk ki – ez átlagosan körülbelül 30%-os árrést jelent. Ebből kell kigazdálkodnunk a rezsit, a béreket, a járulékokat, nem beszélve az iszonyatosan sok és magas áfáról valamint adókról, amelyet még be kell fizetnünk az államkasszába.
Eleve csillagászati áron jut el hozzánk minden egyes termék. Nem állítom azt, hogy nincsenek ezen a téren is kivételek és olyan kereskedők akik próbálnak esetleg nagyobb haszonkulccsal dolgozni, de nyilván nem ez a befolyásoló tényező és önök vásárlók sem ott fognak vásárolni, ahol a többi bolthoz képest jóval magasabbak az árak. Ha nekem nem hisznek, kérdezzenek meg más kereskedőket, szakembereket, vagy sétáljanak be a legközelebbi nagykereskedésbe, és hasonlítsák össze az ottani árakat a mi árainkkal.
Fontosnak tartottam ezt tisztába tenni, mert ha nem lennék a kereskedelemben, valószínűleg én is elhinném, és felülnék ezeknek a rágalmaknak és álszent hazugságoknak. De higgyék el: nem miattunk ilyen magasak az élelmiszerárak, és nem mi vagyunk azok, akik kifosztják a magyar embereket.
Köszönöm, ha elolvasták és megtiszteltek figyelmükkel!
Köszönöm ha megosztod!
Tisztelettel és üdvözlettel:
Geri Péter, üzletvezető
Mennyi az ÁFA az élelmiszereken?
Szépen próbáljuk összerakni, hogy mennyiért veszed te az élelmiszert és ha visszaigényelheted (ha majd lesz a vonalkódos kártya a nyugdíj-kiegészítés helyett…), mekkora adóra számíthatsz. Közben azt is próbáljuk majd szemléltetni, hogy ezzel és a többi dolgával – holmi extra profitadók stb. – hogy áraznak a boltok. Az ÁFA mértékéhez a tudastar.money.hu oldalát tudom javasolni, abból szemlézek:
- 5%: tojás, a gyógyszerek, a tej, a napilapok, a legtöbb állat húsa (baromfi, sertés, marha), a hal vagy éppen a könyvek tartoznak.
- 18%: tejtermékek, a legtöbb pékárut, a péksüteményeket, a gabonapelyheket, a cukrásztermékeket és a sajtot.
- 27%: gyakorlatilag minden más, beleértve a ruházati cikkeket, a cukrot, a lisztet, az étolajat, az alkoholos italokat vagy éppen az édességeket.
A kivetett ÁFA-tartalom időnként változhat, a kivételeket itt (PDF) tudod elolvasni.
Mennyi jár vissza?
Az ÁFA-tartalmára vagy kíváncsi egy terméknek – mert azt kaphatod vissza -, amihez kiszámoljuk a nettó árát. Ismerned kell hozzá a termék ÁFA-kulcsát és az alapján el kell osztani a bruttó árat (amiért a boltban vásárolsz, az a bruttó, teljes ár) az ÁFA-val 1+(ÁFA/100) formában (pl. 1,27, 1,18, 1,05).
Lépések:
- Termék kiválasztása.
- Árát nézd meg a boltban.
- ÁFA kulcs megállapítás: például legyen 27%-os a termék.
- Bruttó árat osztod 1 +0,27-tel, azaz 1,27-tel (ha ez 27%-os adót tartalmazott): ez lesz a nettó százalékod, 78,74% (kerekítés szabály: 5-töl fölfelé kerekítünk, de a 4-es után nulla volt, a 4-es meg kisebb, mint 5, ezért marad 4).
- A 100%-os bruttóból kivonod a kapott százalékot, ami 21,26% lesz kerekítés szabályaival. Ez az ÁFA-tartalom valójában.
- A bruttó számod szorozhatod ezzel a kapott ÁFA-tartalom/100 formával és megkapod összegben is, hogy mit kaphatsz vissza.
Példa:
- Az egyszerűség kedvéért legyen a fenti listából egy csomag cukor kiválasztva, ami éppen 100.- Ft. A listából/boltostól/NAV-tól tudod, hogy 27%-os az ÁFA rajta.
- 100/1,27 = 21,26% ÁFA-tartalom (tehát nem 27%).
- 100*0,2126=21,26.- Ft, amit visszakaphatsz (tehát nem 27.- Ft).
A felsorolt ÁFA-hoz tartozó százalékok:
- 27% ÁFA esetén 21,26%,
- 18% ÁFA esetén 15,25%,
- 5% ÁFA esetén 4,76%.
Az ÁFA-kalkulátor oldal egyszerűen használható, ha nem akarsz külön számolgatni.
Kiskereskedelmi adó
- az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%;
- az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15%;
- az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%;
- az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5% (volt 4,1).
Árrés
Ez NEM profit, NEM haszon, NEM nyereség!. Az árrésből származó bevételből fizet ki a kiskereskedelmi lánc olyan tételeket, mint: a munkabér (takarító, őr stb.) vagy a boltok energiaszámlái (világítás, hűtés stb.), a logisztikai költségeket, a kormánynak és az önkormányzatnak fizetendő adókat, a selejten elbukott pénzt. Az árrés: a nettó beszerzési ár és a nettó (tehát ÁFA nélküli – Szerk.) kiskereskedelmi értékesítési ár különbsége. Csak magyarázós példa kedvéért: ha veszel cukrot nettó 100.- Ft-ért és eladod nettó 120 forintért a vevőnek, akkor az árrése 20 forint (~17 százalék, (20/120)*100). A 100 Ft-od itt olyan összeg, amit nem költesz másra, csak egyfajta mozgó összeg (hogy abból “meg tudjad venni a cukrot”, amit “majd” eladsz, tehát amolyan hitelezésre használod és nem akarod elkölteni más célra), a 20.- Ft-tal gazdálkodhatsz ki egyéb dolgokat.
HA a nettó eladási ár nem fedezi a beszerzési ár és a működési kiadások összességét, akkor veszteséges vagy.
HA fedezi a kiadásokat ÉS marad még szabadon felhasználható összeg az árrésből, AKKOR születik meg a “haszon“.
A kötelező árazásnál az üzlet veszített és veszíthet is az értékesítésnél (egyszerűen negatívra jön ki, ha pl. 125.- Ft-os terméket 100.- Ft-ért kell eladnia, miközben a “25.-” Ft-ot senki sem adja neki oda; vagy banális életszerű példával élve: nem éri meg értékesíteni a jégkrémet, ha a hűtési kiadást se fedezi az értékesítés), ezért a sima megélhetésen és elfogadható kereskedelmi magatartáson úgy tud változtatni, hogy más termékek árát viszont megemeli. Tehát pl. veszített 25.- Ft-ot a “kényszer” árazott terméken, így egy másikra rárak +25.- Ft-ot (mert, mint említettem, senki sem adja oda neki a veszteséget).
Árrés típusok
- Bruttó árrés: ez az eladási ár és az eladott áru költsége (COGS, Cost of Goods Sold) közötti különbség. A COGS magában foglalja az alapanyagok és a munkaerő költségeit, valamint az egyéb közvetlen gyártási költségeket.
- Nettó árrés: ez az eladási ár és az összes költség (beleértve a COGS-t, az általános és adminisztratív költségeket, valamint az értékesítési költségeket) közötti különbség. A nettó árrés mutatja a vállalat tényleges profitját egy adott termék vagy szolgáltatás értékesítéséből.
Példa: 1.000.- Ft-ért eladsz valamit, a felmerülő költséged 600.- Ft, így az árrés (nem profit/haszon/nyereség) 400.- Ft.
Jellemző árrések
Az Agrárinformációs Portálon magad is tájékozódhatsz az “ott” figyelt árrésekről. Arra nem számíthatsz, hogy minden van figyelve és konkrétan milyen árakat vizsgáltak.
Fentebb említettem, hogy a maximalizált 10%-os árrésből mikre “kell” fordítania az üzletnek. A G7-nek ennek kapcsán van egy jó cikke jól értelmezhető grafikonokkal is:
“A láncok bevételük 6-11 százalékát költik bérekre és járulékokra, azaz még ebben a körben is több olyan cég van, amely a személyi ráfordításokat sem tudná kifizetni a 10 százalékos árrésből. Emellett jellemzően 4-5 százalékot visznek el (az áfán és nyereségadón túli) közterhek, elsősorban az iparági különadó, aminek a felső sávja jelenleg az árbevétel 4,5 százaléka, 1-3 százalékot a bérleti díjak, 1-1,5 százalékot a fuvarköltség, és nagyjából ugyanennyit a selejt, illetve a hirdetések is.”
Adjuk össze: 6+4,5+4+1+1+1+1= 18,5%. Mondjuk ennyire nem egyszerű a képlet, hiszen tegyük fel, hogy a kicsi kisker nem fizet 4,5%-ot, mert nincs nagy bevétele. Kiskernél talán kevesebb a fuvarköltség (az volna?), de fizethet ugyanúgy bérleti díjat és személyzetet, közműveket és egyéb adókat. Bár így összeadva nevetségesnek tűnhet a képlet és százalék, azért azt figyelembe veheted, hogy a legkisebb értékeket adtam össze. Ha az üzlet szét tudja osztani másra a kiesést, akkor túléli a “kényszerárazást”.
Nézzünk meg egy-egy korábban élő és kényszerített 10%-os példát, meg az állam “hasznát”.
Mire költenek az “árrésből”?
Alább – gyanítom, hogy teljesség igénye nélkül – írok egy rövid listát:
- építési árát/bérleti díját,
- az összes energiaköltséget,
- az adott időszakra eső gép (hűtő, szeletelőgép, mérleg, takarítógép, kemence stb.) beszerzési árait (ismereteim szerint általában 5 évente cserélni “illik”őket),
- ezen gépek karbantartási költségeit,
- védőfelszerelés,
- a munkabéreket,
- a járulékokat,
- a táppénzt (15 munkanapig a munkáltató fizeti – mindegy, hogy volt-e bevétel…),
- a takarítást,
- a reklámot (ide tartoznak pl az árazócímkék is és az árstop intézkedéssel garantáltan új árak kellenek több helyen),
- ill. az irányítás költségeket,
- informatikai költségeket,
- bank- és bankkártyaköltségeket (éljenek a tranzakciós díjak, de amúgy is drágultak a banki szolgáltatások – Szerk.),
- a “kálót”: lejárt szavatosságú cikkek megsemmisítési költsége, vesztesége,
- a szemétszállítást,
- az építményadót,
- (ha van, akkor) a gépjárművek árait és üzemeltetési költségeit, valamint adóit,
- stb. (felteszem, ez még korántsem a teljes lista – Szerk.)
Mit tud vajon csinálni a kereskedő, ha ő nem egy mágus? Megpróbál a többi termék árrésén emelni, hogy a hiányt kitermelje: éljen a további infláció. Maximalizálja a kötelezően érték-csökkentett termékek számát napi szinten. Tehát ez az árrés stop egy csodálatosan balga ötlet, ami értelemszerűen valójában kevés csoportnak kedvez hosszú távon, de garantálja egyes tétek drágulását.
Mennyit kaszál az állam?
- ÁFA: 27%.
- Kisker adó: 4,5% (sávos).
- (Egyéb adók?)
Merüljön fel benned a kérdés: mégis mit ad ezért az állam? Mindez nem elég, mert most az állam azt mondja, hogy Te rabló vagy, és mostantól csak 10%kiskereskedelmi árrést számolhatsz mindazokért a tevékenységekért, amit végzel.
De majd jönnek/jöhetnek a Mészáros Lőrincek, Tiborczok, Garancsiak stb, és majd felvásárolják őket, s talán aztán rajuk majd nem vonatkoznak a korlátok – sőt, támogatásokat is kaphatnak?
Infláció
Szerintem sokat foglalkoztunk már a témával. Csak abba gondolj bele, hogy az “árrést” nem érinti, hogy attól függetlenül emelnie kell az árakat a kereskedőnek. Például, 2025 februárban 7,1%-os volt az infláció mértéke: A boltos alapvetően nem azért fogja emelni a termék árát, hogy többet keressen rajta, hanem hogy legalább ne veszítsen.
Jövedéki adó
A jövedéki adót csak a szabad forgalomba bocsátáskor kell megfizetni. Érdekesség képen leírom, hogy 2025 januárjában a gázolajé 148,76 forintra emelkedett, míg a benziné 158,8 forintra – hogyne, ezen kívül van még 27% ÁFA is rajta. Ezt kapcsolódó adóként írom ide, hogy az “árrésből” például önmagáról is kell gondoskodnia a boltosnak.
Haszonkulcs
Hátha ez is szembe fog jönni veled. Két típusáról szoktak beszélni: bruttó és nettó.
- Bruttó haszonkulcs: Például ha egy terméket 3.500.- forintért szerzünk be és 5.000.- forintért értékesítünk, akkor a bruttó haszonkulcs 42,85%. A bruttó haszonkulcs kiszámítása a következő: (eladási ár – beszerzési ár) / beszerzési ár x 100. A konkrét példa esetében: (5000 – 3500) / 3500 x 100 = 42,85%. A 3.500.- forint 42,85%-a 1.500.- forint, a kettő összege az eladási ár, ami 5.000.- Ft.
- Nettó haszonkulcs: Ez a típus azt mutatja meg, hogy a bevételekből mennyire sikeresen teszel szert a nyerségre. Ehhez az árbevételből ki kell vonnod az értékesített áru költségét és a működéshez szükséges egyéb költségeket, az adót, adósságtörlesztést. Mindent, ami nem nálad marad. Vegyünk ismét egy példát! 8.000.- forintért szerezed be a termékeket, de 10.000.- forintért adod tovább, a további költségek pedig összesen 1.000.- forintot tesznek ki. A nettó nyereséged 1.000.- forint, ezt osztod el a teljes bevétellel, majd szorzod meg százzal. Ebből kijön a nettó haszonkulcs, ami most 10%.
A haszonkulcs a beszerzési ár arányában fejezi ki az árrés (bruttó haszonkulcs) vagy a nyereség (nettó haszonkulcs) mértékét.
Témához ajánlott és használt forrás: boxy.hu.
A fenti QR kóddal a „Legyél a Változás Egyület„-et tudod támogatni REpontoknál. Köszönjük!
XI. kerületi TISZA SZIGET TAGSÁG – ra itt tudsz jelentkezni.
Érdekesnek találtad ezt a cikket? Legyél te is köztünk, legyél te is Rendszerváltó!