A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) az ellátásába bekerülő gyermekek esetében találkozik a gyermekprostitúció jelenségével. Az érintettek általában 14-18 éves korosztályból kikerülő lányok, de a probléma előfordult már 13 éves korú lányoknál is. Fiúgyermeknél is volt példa ilyen veszélyeztetettségre. Jellemzően a prostituálódás veszélye, lehetősége, és az ezt a jelenséget általában kísérő problémák szerepelnek beutalási okként (például iskolakerülés, szerhasználat.) Több leánygyermeknél azonban már a beutaláskor szerepel a rendelkezésre álló jelzésekben, szakvéleményekben a korai szexuális élet. A bekerüléskor a prostitúció jelensége még elég látens, eljárás vagy egyéb konkrét bizonyított eset a gyermekprostitúcióra ekkor még jellemzően nincs. A gyermek szexuális bántalmazásának gyanúja azonban előfordul – akár fiúgyermeknél is – beutalási indokként.
Az intézmény évek óta részt vesz a pécsi Indít Közalapítvány kezdeményezésére alakult Prostitúciós Egyeztető Műhely (PEM – Nem találtam ilyet – Szerk.) szakmai megbeszélésein, ahol az aktuális információk megosztása mellett hatékony megoldások keresésére törekednek. 2015-ben az intézményben a “Gyermekbántalmazás felismerése és kezelése a gyermekvédelmi szakellátásban” témakörben szervezett belső képzésen az otthont nyújtó ellátás szakemberei is részt vettek. A képzés nagy hangsúlyt fektetett a szexuális bántalmazás eseteire is. A rendőrkapitányságok és az ügyészség képviselőivel megindult egy szakmaközi egyeztető műhely, mely az aktuális problémák, köztük az engedély nélküli eltávozások, a gyermekprostitúció közös kezelési lehetőségeit, a hatékony együttműködés formáit keresi.
Speciálisan, a gyermekprostitúció kezelésére vonatkozó szakmai protokoll nem áll rendelkezésre. Ezekben az esetekben a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által kiadott, a „Gyermekbántalmazás felismerés és kezelése a gyermekvédelmi szakellátásban” munkaanyag előírásainak megfelelően járnak el. A trauma feldolgozásában elsőként a szakmai egység pszichológusa foglalkozik a gyermekkel, szükség esetén külső segítséget is igénybe vesznek. Pszichológus kollegájuk és a gyermek- és lakásotthonok dolgozói, és a gyermekvédelmi gyámok is igyekeznek a gyermek számára a lehető legtöbb segítséget megadni, de tapasztalataik szerint pszichés segítségnyújtás azonnali elérhetőségére, gyakoribbá tételére nagy szükség lenne. Az intézmény jó szakmaközi kapcsolatot ápol a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Tanszék és Osztályával.

Bács-Kiskun megyében az intézmény jelenleg négy gyermekotthoni szakmai egységben Kecskeméten 6, Baján 2, Dunavecsén 3 lakásotthont működtet. Kettő speciális lakásotthon, öt különleges lakásotthon, egy utógondozói lakásotthon, három „normál” lakásotthon. A lakásotthonokban a gyermekprostitúció jelenséggel kapcsolatos tapasztalataik:
A gyermekvédelmi szakellátásba beutaltak esetében néhány gyermeknél felmerült a gyermekprostitúcióban való áldozattá válás jelensége. A gyermekek a gyermekotthonban való bekerülést megelőzően már folytatták ezt a tevékenységet, kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkeztek. Nem azért prostituálódtak tehát, mert gyermekotthonba kerültek. Előfordult, hogy élettársi kapcsolatban élt a kiskorú a beutalását megelőzően, mint családfenntartó, és az élettársa egyben futtatója is volt. Általában a gyermekek elmondásából derül ki, de előfordult, hogy a gyermekjóléti szolgálat családgondozója tett jelzést, valamint az is, hogy a gyermek valamelyik társa mondta el. A rendelkezésre álló információk alapján a lányok 14 éves koruk körül kerültek először kapcsolatba a prostitúcióval, azonban vannak kivételek, 12 vagy l0 éves gyermekek.
A gyermekotthonba bekerülő gyermekek között nem gyakori jelenség: kb. 1% akiknél, ha nem is közvetlenül, de közvetett úton megjelenik okként, társulva a fenti bekerülési okokkal. Az intézmény ismeretei általános jellegűek, a munkatársak nem vettek részt gyermekprostitúcióval kapcsolatos képzéseken. A fenntartó részéről folyamatosan kapnak tájékoztatást a jogszabályi változásokról, a vezető beosztásban lévő munkatársak figyelemmel kísérik a változásokat és azokról minden esetben tájékoztatják a munkatársakat.
Hivatalosan csak akkor értesülnek arról, hogy a gyermek prostituálódott, ha a rendőrség előállítja a cselekmény miatt. A gyermek engedély nélküli eltávozását követően a rendőrséget a gondozási hely értesíti, a felkutatása érdekében megtett intézkedéseket, vélt feltalálási helyét (ha az a futtatóé is) jelezve a hatóságnak. Ha a gyermeket a rendőrség megtalálja, beszállítja a gondozási helyére, ahonnan az esetek többségében rövid időn belül ismét távozik. Sokszor a futtatóik előbb a lakásotthonok környékén vannak, mint ahogyan a rendőrség visszahozza az előállított gyermekeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lányok nem vállalják fel tevékenységüket, futtatóikat védik, félnek, nem tesznek ellenük tanúvallomást. A gyermek elmondása alapján szereznek információt arról, hogy mi történt vele az engedély nélküli eltávozás időtartama alatt, már amennyiben hajlandóak ezt megosztani. A rendőrséggel jónak mondható a kapcsolata az intézménynek, de a folyamatosan engedély nélkül távol levő gyermekek felkutatása sokszor hosszú ideig eredménytelen. Sajnos volt olyan eset is, hogy a szexuálisan bántalmazott gyermek ellen eljárást indítottak prostitúció miatt.

A kapott válasz értelmében a gyermekprostitúció jelensége érinti az intézmény nevelőszülői hálózatában továbbá a lakás- és gyermekotthonainkban élő nevelésbe vett ellátottakat. Számos esetben előfordul, hogy az ellátott már a nevelésbe vételi eljárást megelőzően folytatott ilyen jellegű tevékenységet. Az esetekről leggyakrabban a rendőrség útján kapnak információkat, továbbá a gyermek alapellátásban szakembereitől is tájékozódnak az előzményekről. A leginkább érintett korosztály a 14-18 év közötti gyermekek. Engedély nélküli eltávozás esetén mindig a vonatkozó rendeletben foglaltak szerint járnak el.

A gyermekprostitúció jelensége megjelent a gyermekvédelem szakellátó rendszerében. A 16 év feletti gyermekek esetében találkoztak a gyermekprostitúció jelenségével, és volt rá példa, hogy a beutalás indokaként is az szerepelt. A rendőrség ilyen esetekben tájékoztatja a gyermekvédelmet, ezen kívül a családsegítőkkel is információt szoktak cserélni, ha a prostitúció gyanúja felmerül.
A rendőrkapitányság által szervezett bűnmegelőzési témában tartott előadásokban szerepelt a gyermekprostitúció, így lehetőségük volt az ismereteiket ebben a témában bővíteni. A gyermekvédelmi szakemberek – különösen a gyámok – számára kiemelten fontos, hogy nyomon kövessék a jogszabályi változásokat. Az engedély nélküli eltávozások alkalmával előfordult olyan eset, hogy prostituálódott egy-egy gyermek, illetve arra is volt példa, hogy azért szökött el, hogy továbbra is folytathassa a prostitúciót. A gyermekvédelmi jelzőrendszer a gyermekprostitúciós ügyek felismerésében napi szinten együttműködik, folyamatosan adnak és kapnak visszajelzéseket. Az információáramlás kiterjed mind az alapellátásra, mind a szakellátásra, mind a rendőrség szervezeti egységeire, ha szükséges, akkor az egészségügyi intézményekre is. Fontosnak tartják, hogy mindazokat az információkat, amelyek megalapozhatnak különböző szintű jogi eljárásokat, haladéktalanul megosszák a rendőrség munkatársaival a szükséges intézkedések megtétele okán.

Győr-Moson-Sopron megye szakellátási rendszerében – az elmúlt öt év vonatkozásában – négy gyermek esetében fordult elő egyelőre nem bizonyított módon gyermekprostitúció. Életkor szerint 15-14-13 és 11 éves lányokról van szó. Három esetben a gyermekotthoni közösségben volt beszédtéma a lányok prostitúcióra utaló magatartása, a 11 éves kislány a nevelőszülőjének kezdett mesélni – kihelyezését követően egy év múlva – arról, hogy Angliában, ahol szüleivel korábban élt, anyja prostituáltként „dolgozott”, a férfiakat saját lakásukban fogadta, akik a kislányt is simogathatták, ezért alkalmanként kapott 5-10 fontot. A gyermekvédelmi gyám 2016. januárban feljelentette az anyát, az ügyben nyomozás van, a gyermeket pszichológus segíti a feldolgozásban.
Az említett 15 éves lány kettős szükségletű, szökései gyakorlatilag folyamatossá váltak, a gondozási helyen csak néhány napot tartózkodott. Jellemző volt a drogos állapot, társai szerint a szerhez prostitúció útján jutott hozzá. A kislánnyal bizalmi kapcsolatot nem volt mód kialakítani, jelenleg pedig központi speciális gyermekotthonban tartózkodik.
A 14 és 13 éves testvérpár speciális szükségletű, bekerülést követően a szakértői bizottság szakvéleményében már utalt a prostitúcióra, bár a lányok ezt tagadták. A helyi speciális gyermekotthonban szinte csak órákat töltenek, a feltételezett futtatók azonnal gondoskodnak a szöktetésről és a drogról. A gyermekvédelmi gyám a rendőrségi meghallgatások során elmondta, hogy a lakókörnyezet állítása szerint a lányok gyakorlatilag „roma szokás” szerint „házasságban élnek”, de a fiúk (akik szintén testvérek) szülei más férfiakat is kerítenek nekik. A rendőrség szerint ezt nem lehet bizonyítani, a lányok pedig hárítanak. Az idősebb gyermek központi speciális elhelyezésre vár, de sokadik a sorban, a 13 éves gyermek esetében országos szakértői vizsgálatáig sem jutottak el, mert hiába volt vizsgálati időpont, még célzott razziával sem tudták előkeríteni és elszállítani az Országos Szakértői Bizottság vizsgálatára. A szexuális kizsákmányolás nem derül ki, a lányok együttműködnek a saját köreikben, mindig alibit igazolnak a futtatók irányába. Információ a szökésekről magától a szökött gyermektől van, a gyám minden esetben feljegyzést készít a gyermek által elmondottakról, de az feltehetően soha nem a teljes igazság.
A megyei gyakorlatban a rendőrségtől jellemzően nem kapnak ilyen jellegű tájékoztatást. Az említett ügyekben a gyámok felelősen gondolkodnak és kérik a rendőrségi együttműködést, de ez bizony nem mindig eredményes. Sok évvel ezelőtti történet egy akkor 16 éves lány esete, akit nyilvánvalóan prostitúcióra kényszerített a baráti köre. Ezt a lány többször is elmondta a nevelőszüleinek, az intézmény szakembereinek, sőt amikor már elég labilis állapotban volt, akkor a rendőrségen is. Több alkalommal megtörtént, hogy a rendőrségen vallomást tett, megnevezte a futtatókat, de végül minden alkalommal visszavonta a feljelentést.

A Hajdú-Bihar Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által működtetett nevelőszülői hálózatában működő nevelőszülőkhöz bekerülő gyerekek esetében csak elvétve találkoztak a gyermekprostitúció jelenségével. Eddig az alábbi esetek fordultak elő:

• egy 12 éves kislány gyermekkora ellenére párkapcsolatban aktív szexuális életet élt bekerülése előtt;
• egy esetben előfordult, amikor bekerülésük előtt a lányok a szüleik akaratára nyújtottak szexuális szolgáltatásokat, hozzájárulva ezzel a család eltartásához;
• egy 14 éves leányanya aktív szexuális kapcsolatból született gyermekével került be, majd gyermeke apjának akaratára gondozási helyéről folyamatosan távol tartózkodik.

A Debreceni Reménysugár Gyermekotthonba bekerülő gyermekek esetében találkoztak a gyermekprostitúció jelenségével. Többféle módon észlelték, akár a gyermek elmondása alapján, akár az ellene induló szabálysértési eljárásokból szereznek tudomást. Az érintett gyerekek életkora általában 14-18 év között volt. 2010-ben az intézmény 30 dolgozója vett részt egy szakmai műhelyen, melynek témája „A bántalmazott gyermekek a szakellátásban” (PDF, de itt csak “6” fő van említve, nem “30” és az évszám is más /2007 vagy 2008/ – Szerk.) volt. A nevelőszülők éves kötelező továbbképzésén érintették a gyermekprostitúció témakörét. 2015-ben a Gyermekotthon pedagógusai részt vettek egy továbbképzésen, amely a szexuális bántalmazás felismeréséről, kezeléséről szólt és érintette a prostitúció jelenségének felismerését is.
A rendőrségi szervekkel való együttműködés esetében, ha egy gyermek a látókörükbe kerül, akkor folyamatosan tartják a gyámmal a kapcsolatot. Az egyik gyermek kapcsán egy országos, majd később határon átnyúló prostitúciós hálózat felszámolása kapcsán indult büntetőeljárás. (A gyámolt lányok kezdetben áldozatok, majd később a hálózat szervezői lettek, ami miatt büntetőeljárás indult ellenük, előzetes letartóztatásba is kerültek Rákospalotára.) Ennek során az együttműködésnek mind a pozitív, mind a negatív oldalát megtapasztalták. Negatív volt az igazságszolgáltatás részéről, hogy a lányok előzetes letartozatását váratlanul, egy hétfő délután megszűntették, de erről a gyámokat csak aznap délelőtt tájékoztatták. Nehéz volt megszervezni hazaútjukat és igazából nem is volt idő felkészülni a fogadásukra. Az egyik lány pár nap múlva engedély nélkül el is távozott a gondozási helyétől és ismét prostitúciós ügybe keveredett. A svájci határon fogták el, ahova hamis, lopott iratokkal akart kimenni prostitúciós tevékenységet folytatni. Itt viszont a rendőrségi szervekkel történt együttműködés pozitív példáját lehet említeni, ugyanis a gyermek megtalálásáról és svájci gyermekotthonba történt elhelyezésről a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NBEK – Szerk.) Nemzetközi Bűnügyi Igazgatóság (talán egybeolvadt, vagy téves – Szerk.) Bűnügyi Együttműködési Főosztály (BÜF – Szerk.) Nemzetközi Információs Osztálya azonnal értesítette a gyámot, és az EMMI, valamint a külképviselet segítségével még azon a héten haza tudták hozni a gyermeket. A rendőrség az eljárás megindításáról általában nem tájékoztatja a gondozási helyeket, csak abban az esetben, ha tanúként kívánja meghallgatni az intézmény valamelyik dolgozóját. A gyermekvédelmi szakellátás mindennapjainak szemléltetése érdekében a gyermekvédelmi gyámok megosztottak pár esetet is.
– „A volt gyámoltam többször szökésben volt. Egyszer a rendőrség találta meg Debrecen egyik olyan utcájában, ahol lányok kínálják szolgáltatásaikat. A rendőrség szállította vissza a nevelőszülőhöz aznap. Ebből eljárás is lett, tiltott prostitúció miatt. Mindent bevallott, azt állította, hogy ő dolgozni ment oda. Eleinte nem akart együttműködni a rendőrséggel, tagadott, hogy ő csak a barátnőjét kísérte el a munkába, de amikor a zsebében több óvszert is találtak, akkor vallott, hogy ez a munkaeszköze. A nevelőszülő nagyon megértő volt, szépen kezelte a helyzetet, miután visszaszállították gyámoltamat a gondozási helyére. Próbált a lelkére beszélni, velem együtt, hogy nem helyes, hogy kijár és nagyon kértük az ő érdekében, hogy kerülje a barátnőjét és annak a barátait. Eleinte úgy tűnt, hogy gyámoltam belátta a helyzetet, de ismét elszökött, mivel a barátnője hívta. Az iskolába sem járt, végül hiányzásai meghaladták az 50 óra igazolatlant, ezért megszűnt a tanulói jogviszonya. A Hálózat pszichológusa is próbált terápiával segíteni, de gyámoltam nem akart járni hozzá, nagyon öntörvényű volt, senkire sem hallgatott.
– A gyámoltamnál a kiváltó oka a prostituálódásnak: a rossz baráti társaság, csellengés, szerelmi bánat volt. Azt állította, hogy neki nem elég a zsebpénz, amit megkap, több pénzre van szüksége. A legfurcsább az volt a számomra, hogy a gyámoltam édesanyja is prostituált volt, a fiatal el is ítélte az édesanyját emiatt, mégis ezt az utat választotta. A rendőrséggel telefonon keresztül tartottam a kapcsolatot az eljárása ideje alatt, mindenről tájékoztattak. Figyelmeztetést kapott. Kimenőt a nevelőszülőtől kérhetett volna, de inkább elszökött. Amikor a nevelőszülő többször kereste telefonon, vagy kinyomta, vagy ki is kapcsolta a telefont. Többször szórakozni ment el és másnap sem tért vissza. Egyszer a rendőrség hozta vissza, nagyon le volt részegedve, nem emlékezett semmire. Kiderült, hogy Frontint vett be és azonnal beszállították a kórházba. Ideges volt, ezért barátnője adta neki a gyógyszert, hogy alkohollal vegye be.”
– „Az egyik lánynál egyértelmű, hogy a szülők „tanították” erre a tevékenységre, akik jelenleg börtönbüntetésüket töltik emiatt. Nagykorú lesz a lány, mikor szabadulnak. Amikor gyámoltam bekerült a szakellátás rendszerébe, hatodik osztályos volt, egy kis vékony, csenevész kislány, aki a szülők áldozata. Idekerülése idején még járt iskolába, utána egyre többet hiányzott. Olyan barátnőkkel volt kapcsolatban, akik prostitúciós tevékenységben vettek részt. Egyre többet volt szökésben, amikor a rendőrség visszahozta, néha bent aludt a lakásotthonban, de legtöbbször egy félórán belül ismét elszökött. Nyíregyházán és Siófokon is „ténykedett”. Ezekre a helyekre a futtatója segítségével jutott el. Jeleztem levélben a rendőrségnek, hogy adott címen folyik a prostitúciós tevékenység, de erre a levelemre még válaszra sem méltattak. A lány Hajdúhadházra került, ahol a „barátja” futtatta. Amikor 2015. októberben a rendőrség elvitte gyámoltamat Rákospalotára, a barátja telefonon hívogatott. Még Zuglóba is feljött, amikor a lánynak a bírósági tárgyalása volt. Egyértelműen hiányzott neki a lány. Ő kerítés vádjával előzetesbe került, ahonnan hazakerült a lakásotthonba. Már másnap lelépett. Rákospalotán legalább végezte tanulmányait. Előzetesen a Híd programba írattam be, de az első héten verekedésbe keveredett, így fegyelmi tárgyalással elbocsátották az iskolából. Tavaly húsvétkor Berlinig, az idén Svájcig jutott el, ott akarta folytatni a prostitúciós tevékenységét. Ehhez barátja segítsége kellett, más irataival akart kijutni külföldre. A lány hazatérése után megint megszökött, jelenleg barátjánál tartózkodik.”
„Gyámoltam most volt 16 éves, szült egy gyereket. Azért került lakásotthonba, mert nem járt iskolába és egy barátjához költözött. Ez a család nem rendelkezett jövedelemmel, kukázásból éltek, az áramot a szomszédból lopták, a lakhatási körülmények sem voltak megfelelőek. A lány csak akkor tartózkodott a lakásotthonban, ha a rendőrség visszahozta. Jól lakott, lefürdött, tiszta ruhát vett fel, esetleg egy éjszakát bent töltött a lakásotthonban. Az ő esetében köztudott volt, hogy a szomszédba járt át egy idős emberhez, ahol szexuális szolgáltatást nyújtott pénzért.”
– „Gyámoltam ellen két eljárás folyik prostitúció ügyében (az egyik Budapesten, a másik Debrecenben). Gyámoltam 2014 augusztusában került nevelésbe (Hevesen), édesanyja és nővérei is prostituáltak, ez volt a családi minta. Lakásotthonában helyezték el öccsével. A gondozási helyre nem tudott beilleszkedni. Nevelőivel tiszteletlen és szemtelen volt, társaival agresszív és folyamatos konfliktusba keveredett velük. Magatartásproblémák jellemezték viselkedését az oktatási intézményben is. Azonnali gondozási helyváltással hoztam el 2015 januárjában. 2015 májusában enyhe fokú értelmi sérülései miatt új gondozási helyet jelöltek ki neki. Szökései folyamatossá váltak, édesanyjához szökött. A rendőrök rendszeresen visszaszállították a gondozási helyére, de szinte azonnal elszökött. 2015 júniusában Budapestről, a VIII. kerületből hoztam vissza, ahol előállították, hamis okirattal igazolta magát, valamint tiltott kéjelgést folytatott. A Budapesti Rendőrkapitányság értesített az esetről. A történtek után másnap érte mentem. A gyermek nem mesélt semmit az esetről, mindent tagadott. Azt nyilatkozta, hogy édesanyja sógornőjével mentek kirándulni Pestre, de mivel neki a gondozási helyen van minden személyes irata, így nem tudta igazolni magát, és az édesanyja sógornőjének igazolványát mutatta fel. Tagadta, hogy szexuális kizsákmányolás áldozatává vált, azt mondta ő csak rossz helyen ment át az úton és azért állították elő. Az eset után visszavittem gyámoltamat a gondozási helyére, de pár nap múlva ismét szökésben volt, és magával vitte az egyik lányt a lakásotthonból.
– A gyámoltamat 2016 márciusában ismételten elfogta a rendőrség Debrecenben, a vád szintén prostitúció volt, melyet a gyermek el is ismert, de azt nyilatkozta, hogy nem futtatja senki, önmagának, vagyonszerzés céljából folytatja a tevékenységet. Erről az édesanya településén illetékes családgondozó értesített, mivel ők kapták meg a rendőrség levelét (nem tudták, hogy nevelésbe vett gyermek), melyet a családgondozó azonnal továbbított nekem. Legutóbb május elején ismételten előállították gyámoltamat, és a befogadó otthonba vitték, ahonnan megszökött. Jelenleg is körözés van kiadva ellene. Az alapellátásból kapott információim szerint gyámoltam alkalmanként fogyaszt kábítószert, alkoholt, valamint különböző nyugtató szereket, melyeket édesanyjától lop. Nővérével járnak „bulizni”, akit információim szerint szintén futtatnak, és aki lakásotthonban utógondozói ellátott, de ő is tagad mindent.”

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat irányítása alá tartozik közel 1200 gyermeknek az otthont nyújtó ellátása, amely magába foglalja a nevelőszülői hálózatot, a 20 férőhellyel működő befogadó- és gyermekotthont. A többi körülbelül 1200 gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő kiskorú otthont nyújtó ellátása a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság Megyei Kirendeltsége és a különböző egyházi fenntartású intézmények igazgatása alá tartozik. A gyermekprostitúcióval érintett kiskorúak életkora 15-17 év közé tehető. A beutalás indokaként is ez szolgál esetenként, vagy akár már rendőrségi eljárás is folyamatban van ellenük prostitúció miatt. Az elmúlt egy évben közel 400 gyermek beutalására került sor (~2017-ben – Szerk.). Ezekből az esetekből kilenc kiskorú esetében merült fel a gyermekprostitúcióban való érintettség. Közülük három leány (egy 15, egy 16 és egy 17 éves) és egy 16 éves fiú esetében jelezték az alapellátás szakemberei, hogy „prostitúciós életmódot” folytatnak, a 16 és a 17 éves leány esetében rendőrségi eljárás is folyamatban volt. Emellett öt olyan esettel találkozott az intézmény, amikor a prostitúció lehetősége nem a bekerülés oka volt, hanem az eljárás folyamán merült fel erre vonatkozó információ.

A Leány Gyermekotthonban az elmúlt két-három évben összesen négy alkalommal találkoztak a gyermekprostitúció jelenségével. Két esetben maga a gyermek mondta el, hogy pénzt kapott a „szolgáltatásaiért”, egy esetben a kislányról társai mondták el, hogy tudomásuk van róla, hogy mielőtt bekerült, anyjával együtt kerestek ilyen módon pénzt, egyben pedig rendőrségi, illetve bírósági értesítést kapott az intézmény egy szökött lányról. A lányok 14, 15 és 16 évesek voltak.
Tudomásuk szerint vannak olyan lányok is, akik a gyermekotthonban élő más ilyen gyakorlatot folytató lányokhoz csapódva indulnak el ezen az úton. Ezek a lányok általában 14-16 évesek. Jellemzőik, hogy feltűnően sok pénzük van, kihívóan, szinte luxus szinten öltözködnek, mobiltelefonjaikat váltogatják, folyamatosan facebook-on vannak, megjelenik a drog az életükben. Emellett viselkedésük alapvetően változik, jellemző rájuk a zavartság, a hiperaktivitás, a nyughatatlanság, az agresszív megnyilvánulások, a kriminalitás, az erőszakos érdekérvényesítés, a folyamatos szökés és a kapcsolatok titkolása. A speciális gyermekotthon vezetője szakmai kapcsolatban van az UNICEF Magyar Bizottságával, valamint szexuális bántalmazás megelőzése és áldozattá válás témakörben kiképzett tréner dolgozik náluk. Csak a szökésben lévő lány esetében került sor a prostituálódásra. Kimenőre felnőtt kísérete nélkül csak olyan lány mehet, aki már bizonyította, hogy képes, és akar vigyázni magára. Szakmai programjuk megfelelő protokollal rendelkezik a szökött, és esetleg áldozattá vált gyermekek esetében. Azonnal kapcsolatba lépnek a gyermekvédelmi gyámmal, rendőrséggel és az egészségügyi intézménnyel. Nincs azonban speciális programjuk, és saját pszichológus alkalmazására sem kaptak engedélyt: mindezt pedig annak ellenére, hogy többször is jelezték az erre vonatkozó törvényi előírást a fenntartónak.

Az intézmény központi fenntartású gyermekotthon, ahol jelenleg 64 fő speciális és kettős szükségletű lány teljes körű ellátását biztosítják. Ez a gyermekotthon több évtizede foglalkozik problémás, főképp súlyos magatartászavarral rendelkező gyermekekkel, a prostitúció jelensége is régóta ismert számukra. A gyermekek érintettségéről több forrásból is értesülnek: iratanyagok, gyermekvédelmi gyámok tájékoztatása, saját élmények megosztása a pedagógussal, nevelővel, pszichológussal, társakkal. Leginkább a 14-17 év körüli, nehéz anyagi és szociális helyzetű fiatalok érintettek, akiknél a családi élet egyéb működési zavarai is negatívan befolyásolták személyiségük fejlődésüket. A különböző devianciákban érintett neveltjeik jelentős részben áldozatok is. Sajnos találkoztak már 12 éves gyermekekkel is, akik szexuális zaklatás, prostitúcióra kényszerítés traumáját hordozták magukban. Az intézetben nevelkedők közel negyede érintett a prostitúcióval.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság támogatásával 2015 első felében javító intézeti nevelt és speciális szükségletű fiatalkorú lányok számára, társszervezőként „A prostitúció megelőzési lehetőségei” címmel (ilyet nem, de kiadványt találtam – PDF, Szerk.) programsorozatot indítottak. A szakmai programsorozatban résztvevők körét érintett fiatalok és a velük foglalkozó szakemberek, a témához kapcsolódó civil szervezetek képviselői alkották (Utca-Színházi Alkotó Közösség, Kék Pont). A téma feldolgozása filmvetítéssel (Viktória – A zürichi expressz), fórumszínházi előadással, szakmai kerekasztal beszélgetéssel történt. Az intézményben prevenciós jelleggel tematikus nap, tréning, előadás szervezésével törekednek a témához kapcsolódó ismereteket bővíteni, a lehetséges megoldásokat bemutatni. Az intézmény neveltjei részt vettek az Árvaálom című művészeti projektben, amelynek befejezéseként a fővárosi Trafó Kortárs Művészetek Házában országos érdeklődést és médiavisszhangot kiváltó, a gyermekprostitúcióval foglakozó, dokumentum-színházi előadás részesei lehettek. Az intézmény, jellegéből adódóan biztosítani tudja a gyermekek védelmét, de a fiatalok kapcsolattartásának engedélyezése, tiltása a helyi gyámhivatalok kompetenciája.
A kimenők gyakoriságát, illetve tartalmát speciális gyermekotthon Szakmai Programja, Házirendje szabályozza. Nevelési felügyelet kezdeményezésével lehetőség van a gyermekek személyes szabadságának korlátozására is. Szakmai protokollt az egyéni szükségletekhez igazítva, a Szakmai Programjuk szerint eljárva alkalmazzák. Az érintettek igénybe vehetik belső szakembereik (nevelők, pedagógusok, pszichológusok, pszichiáter, egészségügyi dolgozók) segítségét. Az áldozattá válás feldolgozásában külső civil támogatókat és speciális programokat is felkutatnak és teszik elérhetővé (pl.: Árvaálom projekt).

Az intézmény három fő tevékenysége a javítóintézeti nevelés, a fiatalkorú elkövetők javítóintézetben végrehajtandó előzetes letartóztatása, a gyermekvédelem szakellátási rendszerébe tartozó speciális gyermekotthoni ellátás. Az elsődleges ellátások mellett, az intézmény biztosítja az utógondozás lehetőségét a javítóintézetből elbocsátott növendékek számára, vezetői döntés alapján kivételesen élhetnek ezzel az előzetes letartóztatásból szabaduló vagy a speciális gyermekotthoni szakellátásból elbocsátott, már nagykorúságukat elért fiatal lányok is.
Az intézményben az elmúlt éveket tekintve átlagosan 55-60 fő volt jelen egy időben. A speciális gyermekotthon 24 fős férőhelye mindig teljes feltöltöttséget mutat, a javítóintézeti neveltek átlagosan 18-22 főt jelentenek (ez az elmúlt egy-két évben minimális emelkedést mutat), az előzetes letartóztatásban lévők létszáma átlagosan 7-10 fő (az elmúlt években csökkenést mutat), utógondozásban átlagosan 2 fő van. Az intézménybe a speciális gyermekotthoni ellátásra 10-18 év között fogadnak gyermekeket. A javítóintézeti egységbe 12-21 éves kor között fogadnak kiskorúakat, illetve fiatal felnőtteket. Az átlagéletkor a speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermekek esetében 16 év, a javítóintézetben 17 év.
Az intézményben a prostitúcióval való érintettség minden „egységben” felülreprezentált a gyermekvédelmi rendszeren belül. A javítóintézeti neveltek vagy előzetes letartóztatottak, de ritkábban a speciális gyermekotthoni elhelyezettek esetében is előfordul, hogy az intézetbe hivatalosan érkező szabálysértési hatóság által hozott határozatokból vagy még le nem zárt ügyek irataiból értesülnek prostitúcióval kapcsolatban álló tevékenységről. Az érintett korosztály jellemzően a 15-18 éves, illetve a javítóintézeti nevelteket tekintve ide sorolják veszélyeztetettként a fiatal felnőtteket is. Az intézet tapasztalatai szerint a prostitúcióval való érintettség szintjei:
 az érintettség egy-egy alkalomra vagy egy személyre „korlátozódik”, pl.: a gyermek- vagy
fiatalkorú „eladása”, „kiközvetítése” egy személynek;
 néhány alkalommal történő prostituálódás kifejezetten alkalmi pénzszerzés céljából (pl.:
drogért, bulihoz, stb.);
 rendszeres prostitúciós tevékenység folytatása.
A jelenleg elhelyezett gyermekek közül (24 főből) 3 olyan gyermek van, akinél a beutalás legfőbb oka a prostitúciós veszélyeztetettség volt. Olyan is előfordul, hogy az OGYSZB vagy az SZGYF kifejezetten olyan gyermekről ad jelzést, akit a vizsgálat és a veszélyeztetettség alapján, soron kívül kell elhelyezni a központi speciális gyermekotthonban. A jelenleg elhelyezettek között az említett 3 főből 2 fő esetében került sor ún. krízis férőhely biztosítására ezen ok miatt.
Ebben a két esetben kifejezetten a futtatóktól való kimenekítés volt az elsődleges cél. A speciális gyermekotthonban a jelenleg elhelyezett 24 fő gyermek közül 11 fő van olyan, aki valamilyen módon érintett, ebből 5 fő olyan, akinél több alkalommal való prostituálódásról vagy annak gyanújáról beszélhetünk. A 11 főben benne van a már jelzett 3 gyermek.
A 11 főből 3 olyan gyermek van, akinél ez egy-egy alkalmat, vagy egy esetet jelentett. Az egyik esetben pl. a gyermeket a barátja adta el: ellene eljárás indult, a bíróság el is ítélte. Az egyik esetben az anya közreműködésével került egy idősebb férfihoz a gyermek, ez nem bizonyosodott be, de egyéb veszélyeztetések miatt is az anya kapcsolattartását korlátozták. Egy esetben az édesanya volt a futtató, aki ellen eljárás indult, őt is elítélték. A már jelezett három esetben kifejezetten prostituálódás veszélye miatt fogadták be a gyermeket, ebből két esetben krízis jellegű befogadás történt. A két esetben eljárás van folyamatban a gyanúsított ellen.
A kapott válasz alapján ezek azok az esetek, amelyeknél a gyermekvédelmi intézkedések szorosan kapcsolódtak a prostitúciós veszélyeztetettséghez, így ezen alkalmakkal eljárások is indultak. Öt esetben nem ez volt a beutalás indoka, de a gyámi vélemények és az előzmény iratok alapján vélelmezhető a prostitúcióval való kapcsolatba kerülés, amit hivatalosan nem tudtak bizonyítani, így eljárás sem indult futtatók ellen a tudomásuk szerint, ezekben az esetekben a beutalások oka a disszociális magatartás, a szenvedélybetegségek, illetve ezekhez köthető gyermekotthonból való tartós jogellenes távollét társítható. Az érintett speciális gyermekotthoni gyermekek közül két gyermek esetében van információ arról, hogy szabálysértési eljárás indult e tárgykörben. Az érintett fiatalkorúak közül 1 fő volt 15 éves, 3 fő 16 éves, 7 fő 17 éves.
Összességében az elmúlt évek tapasztalatai alapján a speciális gyermekotthonban a gyermekek 40 százaléka érintett a prostitúcióval valamilyen módon, ebből 20-25% esetében folyamatosabb veszélyeztetettségről beszélhetünk a bekerülés előtt, illetve nagyobb fokú a további veszélyeztetettség. A javítóintézetben összességében az elmúlt évek tapasztalatai alapján a gyermekek, fiatal felnőttek 40-45 százaléka érintett a prostitúcióval, valamilyen módon, ebből 25-30%, amely esetben egy folyamatosabb veszélyeztetettségről beszélhetünk a bekerülés előtt, illetve nagyobb fokú a további veszélyeztetettség.
Az intézetben dolgozó munkatársak – különböző szinten és aspektusban – rendelkeznek a gyermekprostitúció jelenségének kezeléséhez szükséges információkkal. Tisztában vannak azzal, hogy a prostitúció a bekerülő gyermek-és fiatalkorúak esetében milyen áldozati státusszal jár. A munkatársak a szakterületük és beosztásuk szerint rendelkeznek különböző tudásszinttel (vezetők, nevelők, pszichológus, gyógypedagógus, szociális munkás) a beavatkozás és a kezelés tekintetében. Van olyan munkatárs az intézetben, aki rendelkezik az ehhez kapcsolódó jogi ismeretekkel is, követi az erre vonatkozó szabályozásokat. A munkatársak képzésénél kiemelten fontosnak tartják azt a képzési támogatást, amely a különböző célzott, módszer-specifikus képzések mellett a feladatok ellátását általában segíti (esetmegbeszélő csoport, szupervízió, segítő beszélgetés, stb.). Emellett a témában az elmúlt két évben megvalósult speciális képzések a következők voltak:
 2013-2014-ben megvalósult a TÁMOP 5.6.1.B-12/1 -2012-0070 sz. „Nyitott szemmel az ifjúság védelmében”című pályázat az ERGO Európai Regionális Szervezet főpályázatával. A megvalósult képzés minden pedagógus munkakörű (gyermekfelügyelő is) munkatárs számára nyitva állt, illetve néhány munkatárs is részt vett a projekt keretében rendezett konferencián (6 fő).
 Szakmai Nap, az SZGYF támogatásával, a prostitúció megelőzéséről és a kezelés lehetőségeiről speciális szükségletű fiatalokkal foglalkozó szakemberek részére, a 2015. májusi rendezvényen 6 munkatárs vett reszt.
 Bántalmazással kapcsolatos 30 órás képzés és tréning a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság támogatásával és szervezésében minden speciális gyermekotthonban dolgozó munkatárs számára, 2015 májusában 15 fő részvételével.
 „Javítjuk a javíthatót” (PDF) c. konferencián a Budapesti Javítóintézetben az intézet témája az „Áldozat és/vagy elkövető? Bántalmazás, Viktimizáció, Prostitúció” volt. A konferencián az intézet egyik munkatársa előadott, illetve 6 munkatársuk jelen volt, az előadást az intézetben munkatársaikkal megismertették, illetve folyamatosan megismertetik.
2016 szeptemberében a témához kapcsolódóan egy kétalkalmas képzést szerveztek „Bántalmazás, traumák feldolgozása” címmel az ESZTER alapítvány pszichológusával. Jelenleg a speciális gyermekotthonban elhelyezett 24 főből 3 fő van szökésben. A javítóintézeti nevelésben lévő 21 főből 1 fő van szökésben. Az előzetes letartóztatásban lévő 10 főből jelenleg nincsen senki szökésben. Az Intézetben is jelen van az, hogy az elhelyezett kiskorúak engedély nélkül vannak távol, ez többségében engedélyezett távollétről vissza nem térést jelent, kisebb mértékben a szökés csoportos kimenőről vagy egészségügyi kezelésről történik, az intézmény területéről a javítóintézeti neveltek esetében egy alkalommal volt szökésre példa 2015-ben.
A speciális gyermekotthonban nevelkedő gyermekek esetében a gyámhatóságnak van lehetősége korlátozni a kapcsolattartást, ahol ez indokolt, akár a prostituálódás veszélyeztetettsége miatt. A speciális gyermekotthonból való eltávozás előtt szükséges a gyámhatósági határozatban foglaltak betartása. A speciális gyermekotthonban a befogadást követő egy hónapban a gyermek megismerése, a családi kapcsolatok feltérképezése, az intézmény személyes tapasztalatszerzése a kapcsolatokról (látogatások az intézményben, családlátogatás) alkalmasak arra, hogy a gyermek az első engedélyezett eltávozás előtt kapcsolatba kerüljön az intézménnyel, a nevelőivel, megismerje a helyzetét, a közös célkitűzéseket azért, hogy „vissza akarjon térni az intézménybe”.
A javítóintézeti neveltek esetében a jogszabály a befogadás utáni két hónapot írja elő, ami szintén alkalmas a fiatalkorú megismerésére, illetve a családi kapcsolatok feltérképezésére. A kapcsolattartás a törvényes képviselőkkel vagy a gyermekvédelmi gyámok által engedélyezett személyekkel történhet. Elmondható, hogy az intézetből való eltávozások korlátozhatóak, az egyéni kimenők célhoz kötöttek, az eltávozásoknál, a szabadságoknál a családhoz vagy megelőző gondozási helyre történő távozást preferálja az Intézet.
Összességében elmondható, hogy az Intézet a gyámhivatal általi kapcsolattartási korlátokat betartja, a veszélyeztető személyekhez nem kezdeményeznek kapcsolattarást, de önmagában a gyanú az intézményben történő korlátlan idejű „bent-tarthatóságot” nem teszi lehetővé. Kifejezetten a gyermekprostitúcióra irányuló szakmai protokoll, módszertani útmutató nincs, a bántalmazás felismerésére, kezelésére viszont rendelkezésre áll módszertani útmutató.
Az Intézet mindkét szakmai egysége szakmai programjának alapja a strukturált, terápiás jellegű intézményi működés, a széleskörűen értelmezett oktatás és képzés, amelynek kiemelt feladatai a fiatalok szociális készségeinek fejlesztése, a társas kapcsolatok erősítése, a közösségi aktivitás erősítése, az egészség- és jogtudatosság fejlesztése, a célok elérését szolgáló különböző kognitív, behaviorista programok. Jelen van a mindennapokban a munkára és családi életre nevelés, a kreatív készségeket fejlesztő szakköri programok, a sport, a tehetséggondozás, a hitéleti tevékenységek. Kiemelést érdemelnek az intézetben rendszeresen jelen lévő élménypedagógiai módszerek, a különböző művészetterápiák és az állatasszisztált (kutyás, lovas) terápiák.
Az intézetbe kerülő lányokról elmondható, hogy legfőbb jellemzőik: a kortársaktól való lemaradás, az iskolából való kimaradás; alacsony szintű motiváció, kitartás, tolerancia szint; nem megfelelő érdekérvényesítés, konfliktuskezelés, agresszió; szocializációs elmaradások, nem megfelelő családi háttér; bántalmazás; drog-, alkoholfogyasztás, prostitúcióval való érintettség; a felsoroltakból fakadó vagy a már jelenlévő tüneteket is erősítő pszichés problémák. Az itt elhelyezett lányok esetében a problémák halmozottan jelennek meg, így a rendelkezésre álló eszközökkel (egyéni vagy csoportos terápia, csoportban való nevelés) elsősorban nem önmagában a specifikus problémák kezelésére törekednek. Fő célkitűzéseik a szociális készségek fejlesztése, a társas kapcsolatok erősítése, a közösségi aktivitás erősítése, konfliktuskezelés, az agressziókezelés, csökkentés, helyettesítés, trauma feldolgozás, negatív énkép pozitív irányba történő változtatása, az önérvényesítés javítása, a sodorhatóság csökkentése, az életvezetési tudatosság, felelősség növelése, a frusztrációs tolerancia növelése. Ez a fajta általánosabb kezelési mód nem csak a prostitúcióval való érintettségre vonatkozik, hanem más problémákra, pl. drogfogyasztásra is.
Az Intézet differenciált bánásmódjára való törekvését tükrözi a szakmai programokon belül meglévő módszertani repertoár, kiemelt szerepet szánnak az egyénre szabott fejlesztésnek, az egyéni fejlesztést támogató módszereknek. Az egyéni fejlesztés alapját a bekerüléskor történő diagnosztizálás, állapotfelmérés adja, amelyet megismerése után a fiatal szocializációját és személyiségfejlődését támogató pedagógiai tevékenység követ. Az intézményben két pszichológus dolgozik, egy-egy fő a javítóintézeti és a speciális gyermekotthoni egységben. Az egyéni terápiákban, támogatásban kiemelt cél a korábbi traumák feldolgozása. Emellett vannak olyan programjaik, amelyek célzottan is a prostitúció megelőzésével, kezelésével kapcsolatosak, és amelyek kiemelten ehhez kapcsolódnak (pl. bántalmazás kezelésével kapcsolatos programok).
 (ISMÉTLÉS – Szerk.) 2013-2014-ben megvalósult a TÁMOP 5.6.1.B-12/1 -2012-0070 sz. „Nyitott szemmel az ifjúság védelmében”című pályázat az ERGO Európai Regionális Szervezet (vezető: Ékes Ilona) főpályázatával, együttműködő partnerek: ORFK. BRFK, EMMI Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon, Kőbányai Széchenyi István Magyar – Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. A projekt egyik kiemelt célkitűzése a gyermekprostitúció, gyermekpornográfia megelőzése, az áldozatok elérése és segítése. A projekt tartalma: bűnmegelőzési képzési programok a két intézményben tanuló, illetve elhelyezett gyermekek számára; külön képzések a gyermekek számára az intézményekben, illetve egy hetes intenzív nyári tábor keretében megvalósuló képzések, foglalkozások; képzések az intézményekben dolgozó pedagógusok számára, nyílt szakmai napok.
 A prostitúció megelőzése a kiemelten érintett speciális gyermekotthonokban és javítóintézetben lányok számára 2015. évben a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság külön támogatásával.
 A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány közreműködésével a Viktória – A zürichi expressz c. film megtekintése és feldolgozása az érintett fiatalkorú lányokkal, 2015. március, április. A film megtekintése és feldolgozása az intézményekben 8-10 fős csoportokban az érintettség, bevonódás függvényében, számításba véve az első-, másod- és harmadlagos prevenciós szükségletet.
 Az Utcaszak Színházi Alkotóközösség közreműködésével Fórumszínházi előadás – Azt éneklik, hogy te vagy a király című előadás megtekintése. A színházi esemény tartalmi elemeit prostitúcióban, szexuális bántalmazásban, kizsákmányolásban érintett személyek, áldozatok narratívái alapján dolgozták ki. A programban olyan módszertani elemekkel dolgoztak, amely alkalmassá tették arra, hogy fiatalkorúak körében is bemutassák. A dramatizálás – karakterek, élethelyzetek jelenetekké fejlesztése – a bevonásra kerültek esetében megfelelően fókuszált a megelőzésre, felvilágosításra vagy a tények feltárására. A közvetlenül érintett egyének esetében pl. a feldolgozási folyamat segítése a cél.
 Lányok Maszkban (LÁ.MA. projekt) – Utcaszak Színházi Alkotóközösség alkalmazott színházi eszközökkel a lelki egészség és életminőség javítását segítő terápiás jellegű és fejlesztő színházi drámafoglalkozásokat szervezett 2015 októbere és 2016 május között.
 Jogtudatosság fejlesztése, Pressley Ridge Magyarország Alapítvány főpályázata Támogató: „Right(s) Courts for Children” („Gyerekjogi Bíróság”) az Európai Bizottság által társ-finanszírozott projektben, a projekt megvalósítási időszaka: 2015. október 1. – 2017. szeptember 30.; Együttműködők: EMMI Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon, Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola. Programelemek: A Pressley Ridge Magyarország Alapítvány munkatársai az intézet munkatársaival együtt csoportfoglalkozásokat és iskolán kívüli intézménylátogatásokat szerveznek és valósítanak meg az Intézet és a Gimnázium neveltjei számára, 2015. december – 2016. június közötti időszakban, havonta 2 alkalommal 10-12 fő számára intézményenként. A foglalkozások célja: a neveltek részvételével egy online számítógépes játék témáinak összeállítása, a fejlesztést követően a játék tesztelése. A folyamat során a lányok megismerhetik a magyarországi igazságszolgáltatás rendszerét, a gyerekek jogait a különböző jogi eljárások során és beleláthatnak különböző eljárási folyamatokba. Interjúkat készítenek az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberekkel.
 Az intézményben 2015-ben zajlott BRFK Bűnmegelőzési Osztálya által szervezett programsorozat része volt a közösségi oldalak megfelelő használata, illetve a felelőtlen használat lehetséges következményei.
 Kiállok érted c. Ifjúsági előadás; tervezett program 2016. szeptembertől, a K .V. Társulat és a Bohócok a Láthatáron Csoport komplex színházi nevelési programja. Téma: fiatalkori prostitúció – áldozattá válás folyamata.

A Kornis Klára Gyermekotthon vezetője egy kivonatos választ adott a megkeresésemre, ennek nyomán munkatársam telefonon kérte, hogy részletesebben fejtse ki álláspontját a kérdések tekintetében, de arra határidőn belül nem érkezett válasz, így csak a rövid tájékoztatását tudom ismertetni.
A Gyermekotthonba kerülő gyerekek elhelyezésének egyik oka a gyermekprostitúció. A szakellátásba való elhelyezés indoka gyakran a prostitúció. A jogszabályi környezetváltozást a prostitúció témájában rendszeresen figyelemmel kísérik, a szakmai témájú konferenciákon pedig rendszeresen részt vesznek. Az engedély nélkül távollévő gyermekek esetében mindig a jogszabályoknak megfelelő, hivatalos formában kérik a rendőrséget a körözés kiadására, a gyermekek felkutatására. Az intézmény szakmai kapcsolata a rendőrséggel kielégítő. A gyermekvédelmi szakszolgálat jelzőrendszere megfelelő, a növendékek prostituálódásával kapcsolatban minden információ a rendelkezésre áll. Igazságügyi eljárás esetén a rendőrséggel, a bírósággal, valamint az ügyészséggel szorosan együttműködnek. Növendékeik kapcsolattartását a gyámhivatal szabályozza, a gyámhivatali határozatban megjelölt személyek, közvetlen családtagok tarthatják a gyerekekkel a kapcsolatot. 14 év felett a gyerekek önállóan közlekednek, miután az intézményt elhagyják, kimenőre, illetve eltávozásra, úti céljukat maguk választják meg. Az intézménynek csak nagyon indokolt esetben van lehetősége növendékek szabadságát korlátozni, ennek módját a Gyvt., illetve az az alapján összeállított házirend határozza meg. Pszichés traumákat az intézményben dolgozó pedagógusok és pszichológusok segítenek feldolgozni az idekerülő gyerekeknek. Az intézmény szakember ellátottsága megfelelő. A gyermekprostitúció és a kábítószer-fogyasztás szorosan összefügg, mivel a gyermekek behálózásának módszeréhez hozzátartozik, hogy szerhasználóvá teszik őket.