Európai Bizottság

2025. évi jogállamisági jelentés – 4 pontban

Az Európai Bizottság ma közzétette hatodik éves jogállamisági jelentését, amely a tagállamokban a jogállamiság terén bekövetkezett fejleményeket tekinti át. Ez az első ilyen jelentés, amely a Bizottság új megbízatása során készült. A dokumentum, amely fontos ösztönzője a reformoknak, annak az eredménye, hogy a Bizottság sikeres, megelőző jellegű és párbeszéden alapuló együttműködést folytatott a tagállamokkal a jogállamiság megerősítése érdekében.

A rövidebb, több tagállamra vonatkozó, változat innen, a teljes – Magyarországra vonatkozó – dokumentum pedig innen tölthető le (PDF), amit lefordítva alább adunk közre. A hivatkozások az eredeti dokumentumban megtalálhatóak, fordítási tévedésekért elnézést.

Tartalomjegyzék:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

2025. évi jogállamisági jelentés

Országfejezet a jogállamiság helyzetéről Magyarországon

A dokumentumot kísérő

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és Régiók Bizottsága

2025. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban

Strasbourg, 2025. július.

Ügyirat: 8. SWD(2025) 917 végleges.

Egyéb hivatkozások (kattints ide).

{SWD(2025) 909 final} – {SWD(2025) 910 final} – {SWD(2025) 911 final}

{SWD(2025) 912 final} – {SWD(2025) 913 final} – {SWD(2025) 914 final}

{SWD(2025) 915 final} – {SWD(2025) 916 final} – {SWD(2025) 918 final}

{SWD(2025) 919 final} – {SWD(2025) 920 final} – {SWD(2025) 921 final}

{SWD(2025) 922 final} – {SWD(2025) 923 final} – {SWD(2025) 924 final}

{COM(2025) 900 final} – {SWD(2025) 901 final} – {SWD(2025) 902 final} –

{SWD(2025) 925 final} – {SWD(2025) 926 final} – {SWD(2025) 927 final}

{SWD(2025) 903 final} – {SWD(2025) 904 final} – {SWD(2025) 905 final}

{SWD(2025) 928 final} -{SWD(2025) 929 final} – {SWD(2025) 930 final}
{SWD(2025) 931 végleges}

{SWD(2025) 906 final} – {SWD(2025) 907 final} – {SWD(2025) 908 final}


ABSZTRAKT

(Száraz, tárgyilagos megállapítások – Szerk.)

Magyarországon az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) folytatta a 2023-as igazságügyi reformmal megszerzett hatáskörök gyakorlását. Új szabályokat vezettek be a bírák kinevezésére és előmenetelére vonatkozóan. A hatályos jogszabályoknak megfelelően a folyamat nem mindig tartalmazta a az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal való konzultációt a vonatkozó jogszabály-módosítások némelyikéről. Az ügyelosztás átláthatósága az alsóbb szintű bíróságokon nem javult, míg a Kúrián az ügyelosztás jól működik. A Kúria továbbra is érvényesíti az egységes ítélkezési gyakorlatot az egységességi panasztestületén keresztül.
Az igazságszolgáltatáson belül továbbra is indokolatlan nyomás nehezedik egyes bírákra, különösen igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekről folytatott belső vitákkal kapcsolatban.

Az igazságszolgáltatási rendszerben a fizetések emelése 2027-ig három lépésben történik. Az igazságszolgáltatás hatékonysága és az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálása összességében továbbra is magas.

A 2024-2025-ös nemzeti korrupcióellenes stratégia és a kapcsolódó cselekvési terv végrehajtása folyamatban van, miközben fontos intézkedések még váratnak magukra. Csökkent a korrupciós bűncselekmények miatt hozott ítéletek száma, és nem történt előrelépés a magas szintű korrupcióval kapcsolatos szilárd nyomon követési rendszer kialakítása terén. A korrupció kivizsgálását vagy üldözését mellőző ügyészségi határozatokat felülvizsgáló bírósági határozatok továbbra sem kötelező erejűek.

Egyelőre nem történt előrelépés az új lobbizási és a munkaviszony megszűnése utáni szabályok elfogadása terén, bár a tervek szerint 2025 novemberéig jogszabályokat hoznak ezen a területen.

Az Integritás Hatóság (IH) továbbra is akadályokról számol be a felügyeleti feladatainak hatékony ellátása terén. Továbbra is fennállnak a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozásának átláthatóságával kapcsolatos legfontosabb hiányosságok. A közbeszerzések terén javult a verseny, és továbbra is különböző szintű ellenőrzést biztosít a nemzeti és az uniós alapokból finanszírozott közbeszerzések esetében.

A médiapluralizmust fenyegető, a korábbi jogállamisági jelentésekben kiemelt veszélyeket nem kezelték. Nem fogadtak el, illetve nem terveznek intézkedéseket az állami hirdetések médiumokba történő eljuttatásának szabályozására, a médiahatóság funkcionális függetlenségének biztosítására, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségének biztosítására. Az újságíróknak továbbra is számos és komoly kihívással kell szembenézniük. A Szuverenitásvédelmi Hivatal újságírók és médiumok ellen nyomozást indított állítólagos külföldi érdekek kiszolgálása” miatt, és továbbra is szelektíven megtagadják a közérdekű eseményekhez és sajtótájékoztatókhoz való hozzáférést. Miközben a továbbra is felgyorsítja az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bírósági ügyek elbírálását, a információhoz való hozzáférés terjedelme továbbra is korlátozott, különösen a közfinanszírozás tekintetében.

A kormány továbbra is széles körben alkalmazza a sürgősségi hatásköröket, ami aláássa a jogbiztonságot és befolyásolja a vállalkozások működését az egységes piacon. A jogalkotás folyamata továbbra is komoly aggodalomra ad okot, mivel egyes fontos jogalkotási folyamatok nem kapcsolódnak a nyilvános konzultációs követelményekhez. A stratégiai ágazatokban tevékenykedő külföldi vállalatok, többek között a más uniós tagállamokból, az állami fellépés miatt fokozott szabályozási nyomással szembesülnek. Továbbra is jogbizonytalanságot okoz, hogy a kormány beavatkozhat a fúziókontrollszabályok alkalmazásába. A büntetőeljáráson kívüli titkos megfigyelési intézkedések esetén az eljárási biztosítékok és a hatékony felügyelet hiányával kapcsolatos aggályokat nem kezelték. A romló környezet és a jogbizonytalanság tovább akadályozza a civil teret.


AJÁNLÁSOK

Összességében a 2024-es jogállamisági jelentés ajánlásaival kapcsolatban Magyarország a következőket tette:

(Fentiek száraz összefoglalása – Szerk.)

  • Nem történt előrelépés az ügyelosztási rendszerek átláthatóságának javítása terén az alsóbb szintű bíróságokon, figyelembe véve az ügyelosztásra vonatkozó európai normákat.
  • Jelentős előrelépés a bírák, ügyészek és az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának növelése terén, strukturális intézkedések nélkül, figyelembe véve a igazságszolgáltatási rendszer javadalmazására vonatkozó európai normákat.
  • Még nem történt előrelépés a lobbizásra és a forgóajtóra vonatkozó átfogó reformok elfogadása, valamint a vagyonnyilatkozatok rendszerének további javítása terén, a hatékony felügyelet és végrehajtás biztosítása érdekében.
  • Nem történt előrelépés a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és a honlapon közzétett jogerős ítéletek terén.
  • Nem történt előrelépés a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségét fokozó mechanizmusok bevezetése terén, figyelembe véve a médiaszabályozók függetlenségére vonatkozó európai normákat.
  • Nem történt előrelépés a reklámkiadások igazságos és átlátható elosztását biztosító jogszabályok elfogadása terén az állam és az állami tulajdonú vállalatok részéről.
  • Nem történt előrelépés a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének megerősítését célzó szabályok és mechanizmusok megerősítése terén, figyelembe véve a közszolgálati médiára vonatkozó európai szabványokat.
  • Nem történt előrelépés a civil szervezeteket érintő akadályok elhárításában, valamint a biztonságos és lehetővé tevő civil tér kialakításában, többek között a munkaképességüket akadályozó jogszabályok – különösen a bevándorlási adó – hatályon kívül helyezésével.

(Ez itt alább hosszú, de az alatta lévő felsorolásban vannak az ajánlások röviden – Szerk.)

Ennek alapján, és figyelembe véve a referencia-időszakban történt egyéb fejleményeket, amellett, hogy emlékeztetünk az Európai Bíróság (EUB) jogállamisággal kapcsolatos ítéleteinek és az országfejezetben említett, jogállamisággal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásoknak való megfelelés kötelezettségére, a feltételrendszer általános rendszere szerinti bizottsági értékelés, az Európai Parlament által kezdeményezett, az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás során felmerült vonatkozó aggályok, a helyreállítási és rugalmassági terv keretében tett vonatkozó kötelezettségvállalások, valamint az európai szemeszter keretében tett vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevétele mellett Magyarországnak a következő ajánlások megtétele javasolt:

  • Az alacsonyabb szintű bíróságok ügyelosztási rendszereinek átláthatóságának javítása, figyelembe véve a oldalon az ügyelosztásra vonatkozó európai normákat.
  • Hozzon intézkedéseket annak biztosítására, hogy a bírák, az ügyészek, valamint az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának folyamatos emelése strukturált módon történjen, figyelembe véve az igazságszolgáltatási rendszer javadalmazására vonatkozó európai normákat.
  • A lobbizásra és a forgóajtókra vonatkozó átfogó jogalkotási reformok előterjesztése, valamint a vagyonnyilatkozatok rendszerének további javítása a hatékony felügyelet és a végrehajtás biztosítása érdekében.
  • A magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén szilárd eredményeket kell felmutatni.
  • A médiaszabályozó hatóság működési függetlenségének fokozását célzó mechanizmusok bevezetése, figyelembe véve a médiaszabályozók függetlenségére vonatkozó európai normákat.
  • Intézkedések elfogadása az állam és az állami tulajdonú vállalatok által közzétett reklámkiadások igazságos és átlátható elosztásának biztosítására.
  • A közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének erősítését célzó szabályok és mechanizmusok megerősítése, figyelembe véve a közszolgálati médiára vonatkozó európai
    szabványokat.
  • Biztosítani kell, hogy a civil társadalmi szervezetek munkáját ne akadályozzák akadályok, többek között a munkaképességüket gátló jogszabályok hatályon kívül helyezésével, és elő kell mozdítani a
    biztonságos és lehetővé tevő civil teret.

I. IGAZSÁGÜGYI RENDSZER

Függetlenség

A bíróságok függetlenségének megítélése Magyarországon alacsony a nyilvánosság és a vállalatok körében. Összességében a lakosság 37%-a és a vállalatok 38%-a (2025) „meglehetősen vagy nagyon jónak” ítéli a bíróságok és bírák függetlenségének szintjét. A függetlenség érzékelt szintje a lakosság körében csökkent 2024-hez képest (41%), valamint 2021-hez képest (41%). A bírósági függetlenségnek a vállalatok körében érzékelt szintje 2024 óta kissé csökkent (40%), de továbbra is magasabb, mint 2021-ben (32%).

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács továbbra is gyakorolja a 2023-as igazságügyi reformmal a szerzett hatásköröket. A Tanács különösen pozitívan véleményezte a Kúria alelnöki tisztségére pályázók alkalmasságát , és a 2023 Kúria elnöke által a Kúriában négy bírósági ügyintéző kinevezését a törvénynek megfelelően mérlegelte. A Polgári Főosztály vezetőjének nyugdíjba vonulását és a Büntető és a Közigazgatási Főosztály vezetőinek alelnöki tisztségbe történő kinevezését követően a Kúria elnöke nem tett javaslatot új főosztályvezetők kinevezésére, mivel az alelnök a főosztályvezetői feladatokat is elláthatja. A Tanács szintén hozzájárult egy bíró kirendeléséhez a Kórházak Országos Főigazgatóságához.

Új szabályokat vezettek be a bírák kinevezésére és előmenetelére vonatkozóan, de a folyamat nem mindig tartalmazta az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal való konzultációt a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő egyes vonatkozó jogszabály-módosításokról. A 2024 november 22-én az Igazságügyi Minisztérium megállapodást írt alá az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal, az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) és a Kúriával, amely a bírák és a bírósági alkalmazottak bérének emelését tartalmazza, és bejelentette az igazságszolgáltatási rendszer néhány reformját.
E négyoldalú megállapodás folytatásaként 2024 decemberében az Országgyűlés számos reformot vezetett be. Először is elfogadta a lépcsőzetes béremelés első lépését bevezető jogszabályt az igazságszolgáltatási rendszerben. Másodszor, elfogadta az Alaptörvény módosítását (tizennegyedik módosítás), amely megemeli a bíróvá válás alsó korhatárát és megnyitja a lehetőséget arra, hogy az általános nyugdíjkorhatár elérése után is lehessen bíróként szolgálni.

Harmadszor, új követelményeket vezetett be az előzetes tapasztalat tekintetében, amely szükséges ahhoz, hogy a bírákat az igazságszolgáltatáson kívülről nevezzék ki. A kormány által javasolt reformok bírálatokat és tiltakozást váltottak ki az igazságügyi szövetségek és a bírák részéről a bírói függetlenségre hivatkozva. E tiltakozások nyomán az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke 2024. december 3-án lemondott. Bár az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megvitatta és aláírta a négyoldalú megállapodást, a későbbi törvénymódosításokról nem konzultáltak vele. A Tanács ugyanis úgy vélte, hogy az új rendelkezések negatív hatással lesznek a bírák munkakörülményeire és az igazságügyi képzésre, és indokolatlanul eltérő bánásmódot teremtenek az igazságszolgáltatáson belül. 2025. január 15-én a
Országos Igazságszolgáltatási Tanács kilépett a négyoldalú megállapodásból, és érvénytelennek nyilvánította azt. Az igazságügyi miniszter azonban bejelentette, hogy a kormány továbbra is folytatja a négyoldalú megállapodás végrehajtását. Az Országgyűlés 2025. június 11-én sarkalatos törvényt fogadott el, amely törvénybe foglalta az említett megállapodásban említett reformok némelyikének részletes szabályait. Az új törvény az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos szabályokat vezetett be, többek között részletes szabályokat a bírák és ügyészek 70 éves korukig történő szolgálati jogviszonyának lehetőségéről, a Kúria szerepéről az ítélkezési gyakorlat egységességének biztosításában, a hallgatóság tagjai számára az online jelenlét lehetőségéről a tárgyalásokon, a polgári ügyekben az indokolással ellátott bírósági határozatok meghozatalának mellőzésének lehetőségéről, ha feltételezhető, hogy a felek nem élnek fellebbezési jogukkal, valamint a bíróságok azon kötelezettségéről, hogy a polgári vagy közigazgatási ügyben eljáró bíró által elkövetett eljárási határidő-áthágás esetén a feleknek napi átalányösszeget fizessenek kártérítésként. A tervezetről az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal konzultáltak, a Tanács által eredménytelennek minősített eljárás keretében.

Az Alaptörvény tizennegyedik módosítása és más törvénymódosítások megváltoztatták a bírói kinevezésre vonatkozó szabályokat. Ezek 2025. március 1-jétől 30-ról 35 évre emelték a bíróvá válás alsó korhatárát, és új követelményeket vezettek be az igazságszolgáltatáson kívüli korábbi tapasztalatra vonatkozóan a bírói tisztségek első alkalommal történő betöltésére. A kormány szerint ezek a változások növelni fogják az igazságszolgáltatási rendszer minőségét. Az új kinevezési feltételek nem alkalmazandók, ha a bírói állásra pályázó olyan bírójelölt, aki 2025. január 1-je előtt az igazságszolgáltatásban dolgozott, vagy olyan bírójelölt, aki 2025. január 1-je előtt bírójelöltként dolgozott az igazságszolgáltatásban. Az érdekeltek szerint ezek a változások előnyben részesítik azokat a jelölteket, akik az igazságszolgáltatáson kívülről jelentkeznek. június 16-án a Velencei Bizottság megállapította, hogy a bírák kinevezésére vonatkozó alsó korhatár 30 évről 35 évre történő emelése, bár meglehetősen magas, önmagában nem ellentétes a nemzetközi normákkal, és a bírósági rendszerbe való friss külső rálátás követelménye üdvözlendő. Az új szabályok – 2026. január 1-jétől – bevezették annak lehetőségét, hogy az általános nyugdíjkorhatárt már elért bírák 70 éves korukig maradhatnak a bírói székben. Ha az érintett bíró a törvényben meghatározott határidőn belül kéri a hosszabbítást, az Országos Bírósági Hivatal elnökének vagy – Kúria bírák esetében – a Kúria elnökének automatikusan helyt kell adnia a kérelemnek.

Az alsóbb fokú bíróságokon nem javult az ügyelosztás átláthatósága, míg az ügyelosztás a Kúrián jól működik. A kormány szerint nincs szükség az alsóbb szintű bíróságok ügyelosztására vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatára, mivel a bíróság elnöke által választott ügyelosztási módszernek biztosítania kell az ügyek objektív és egyenletes elosztását; az előre meghatározott szabályoktól való eltérés csak törvényben meghatározott okokból vagy a bíróság működését befolyásoló fontos körülmények miatt megengedett. Több érdekelt fél megjegyzi, hogy az alsóbb fokú bíróságok bírósági vezetői számára biztosított mérlegelési jogkör , az ügyelosztási szabályok alóli meglévő kivételek és e szabályok gyakori módosítása megakadályozza a nyilvánosságot és a feleket abban, hogy ellenőrizhessék a szabályok betartását. Ezért nem történt előrelépés az oldalon az alsóbb fokú bíróságokon történő ügyelosztásra vonatkozó ajánlás tekintetében. Ami a ügyelosztást illeti a Kúrián, a 2023-as jogalkotási reformokat követően a Kúrián folyó eljárásokban részt vevő felek az ügyiratok alapján ellenőrizhetik, hogy az ügyelosztásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazták-e . Az oldalon a felek nem tettek panaszt a Kúrián belüli ügyelosztás tekintetében.

A Kúria az egységes ítélkezési gyakorlatot továbbra is az egységes panasztestületén keresztül érvényesíti. A Kúria 2024-ben 17 egységességi határozatot és 40 egységességi panaszról szóló határozatot hozott (ebből 14 érdemi határozat, köztük három egységességi határozat hatályú határozat). A Kúria egységességi határozatai mindaddig kötelezőek a magyar bíróságokra, amíg az egységességi panasztestület meg nem változtatja a határozatot.
A jogegységesség érdekében tett előzetes felterjesztéseket és az egységességi panaszokat a Kúria elnökéből vagy alelnökéből és 40 vezető bíróból (főtitkár, osztályvezetők és helyettesek, valamint elnöklő bírák) álló egységességi panasztestület tárgyalja. A Kúria fenntartja, hogy a Bíróság által az EUMSZ 267. cikk alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelmet követően hozott határozatot követően a Kúria bírái és ítélőtáblái kötelesek kikérni az egységességi panasztestület véleményét, mielőtt a Kúria korábbi, az uniós joggal összeegyeztethetetlennek ítélt határozatát hatályon kívül helyeznék (nem alkalmaznák).

Erre azért van szükség, mert az egységességi panasztételi testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a korábban közzétett Kúria-határozatokban foglalt jogértelmezések kötelező erejének megszüntetése. A Bíróság 2024-ben egy magyar bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmében már megerősítette, hogy bármely bíróságnak képesnek kell lennie arra, hogy figyelmen kívül hagyja egy nemzeti bíróság kötelező erejű ítéletét, ha az uniós jognak a Bíróság által adott értelmezésére tekintettel úgy ítéli meg, hogy az ilyen ítélet nincs összhangban az uniós joggal. Egy 2025. június 11-én elfogadott új törvény 2026. január 1-jétől tovább erősíti a Kúria szerepét az ítélkezési gyakorlat egységességének érvényesítésében a polgári ügyekben hozott kötelező erejű bírósági határozatok felülvizsgálata során.

Az igazságszolgáltatáson belül továbbra is indokolatlan nyomás nehezedik egyes bírákra, különösen a bírói függetlenséggel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekről folytatott belső viták kapcsán. A Kúria elnöke a nyilvánosság előtt rendszeresen megkérdőjelezi a szolgálati bíróságok legitimitását, és kritikája felerősödött, miután a szolgálati bíróságok elnökei és több más bíró nyilvánosan bírálta a négypárti megállapodást. Ez az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a Res Iudicata Egyesület és a Magyar Bírói Egyesület reakcióját váltotta ki, amely tüntetést szervezett a bírói függetlenség védelmében. 2025. március 17-én a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a Kúria elnöke jogellenesen mentett fel egy elnöklő bírót a feladatai alól szankcióként, amiért az a Kúriával kapcsolatos kritikájának adott hangot. 2025. március 6-án az Emberi Jogok Európai Bírósága Baka-ítéletének végrehajtásának fokozott felügyelete keretében az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felkérte a magyar hatóságokat, hogy fontolják meg további általános intézkedések elfogadását az igazságszolgáltatásban jelen lévő „dermesztő hatás” kezelésére, valamint annak biztosítására, hogy a bírák véleménynyilvánítási szabadsága, különösen az igazságszolgáltatást érintő közérdekű ügyekkel kapcsolatban, egyértelműen biztosított legyen. A bírák elleni rágalomhadjáratokat továbbra is jelentik.

Az Alaptörvény 2024 decemberében elfogadott tizennegyedik módosítása megszünteti azt a követelményt, hogy a legfőbb ügyészt az ügyészek közül kell kiválasztani. Ezen alkotmánymódosítás és a kapcsolódó jogszabályi változások hatálybalépését követően az ügyvédi vizsgához szükséges kötelező hároméves joggyakorlaton és az egyéves szakmai gyakorlat további követelményén kívül nem lesz szükség további szakmai ismeretekre a legfőbb ügyészi tisztségre történő megválasztáshoz.
Az Alaptörvény tizenötödik módosítása az ügyészek nyugdíjkorhatárát is 70 évben határozza meg 2026. január 1-jétől. Ami a főügyész kinevezését illeti, a Velencei Bizottság úgy vélte, hogy a szigorúbb kritériumok, valamint a kinevezési eljárás megfelelő biztosítékai hozzájárulhatnak a pozíció átpolitizáltságának megszüntetéséhez, és e célból javasolta a főügyészi pozícióra vonatkozó alkalmassági kritériumok további módosítását, valamint a főügyészi kinevezési eljárásba olyan garanciák bevezetésének megfontolását, mint például egy ügyészi tanács létrehozása. 2025. június 11-én az Országgyűlés az ügyészségen belülről választott jelöltet az új főügyészi tisztségre, kilencéves időtartamra.

Magyarország nem hajtotta végre a GRECO ajánlását, amely szerint felül kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a hivatalban lévő főügyész a megbízatásának lejárta után is hivatalban maradjon, mivel a parlamenti kisebbség megakadályozza az utód megválasztását. Az ügyészség hierarchikus szerkezete továbbra is fennmarad. Ez, valamint a belső ellenőrzések és ellensúlyok hiánya azt jelenti, hogy továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a vezető ügyészek befolyásolhatják az alárendelt ügyészek munkáját, többek között egyedi ügyekben. Az Igazságügyi Minisztérium továbbra is hozzáférhet a büntetőeljárásokkal kapcsolatos ügyészi döntésekhez; az érdekeltek szerint ez lehetővé teszi, hogy politikai befolyást és nyomást gyakoroljon az ügyészségre az egyes ügyekben.

Minőség

Jelentős előrelépés történt az igazságügyi rendszerben a fizetések emelése terén, amely 2027-ig három lépésben történik. A bírói fizetéseket a törvény által meghatározott különböző szorzótényezőknek az illetményalapra történő alkalmazásával számítják ki. Az illetményalapot a Országgyűlés az éves központi költségvetésről szóló törvényben határozza meg. A 2024. november 22-én aláírt négyoldalú megállapodás három lépcsőben tervezi a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének emelését, ami a bírák esetében azt eredményezné, hogy 2027-ig e kategóriák átlagbére 48%-kal emelkedne. 2024 decemberében az Országgyűlés elfogadta a 2025-ös éves központi költségvetést, amely 15%-kal emeli a bírák illetményalapját. A 2025 júniusában elfogadott 2026-os éves központi költségvetés további 10%-kal emelte a bírák illetményalapját. Az intézkedések azonban nem vezetnek be olyan strukturális megoldásokat, mint például a bírák illetményalapjának automatikus indexálása, ahogyan az számos kulcsfontosságú közhivatalnok fizetése esetében történik. 2022 januárja óta, amikor az illetményalapot utoljára kiigazították, az infláció halmozottan 40%-os hatást gyakorolt, és 2024 februárjában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Országos Bírósági Hivatal elnöke 35%-os emelést javasolt. Egyes strukturális változások jelentősebb mértékben emelték a bírói és ügyészségi alkalmazottak fizetését minden fokon, valamint – az igazságügyi miniszter és a Kúria elnöke közötti külön megállapodás alapján – a Kúria bírái és bírósági vezetői. Az ő fizetésüket végső soron szintén a Parlament által évente meghatározott bírói illetményalap alapján számítják ki.
Az igazságügyi rendszerben tehát jelentős előrelépés történt a fizetések emelése terén.

A jogsegélyrendszerben vannak hiányosságok. A polgári eljárásokban a jogsegélyre való jogosultsági küszöb magas, ami azt jelenti, hogy a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező személyek nem feltétlenül jogosultak jogsegélyre. Ugyanakkor a jelenlegi jogi keret szerint az „igazolt áldozat” (vagy “tanúsított” – Szerk.) státusz kedvezőbb elbánást biztosít a jogsegélyhez való hozzáférés szempontjából a szociális kiszolgáltatottság feltétele alapján. Bár a jogsegélyi rendszerben a védőügyvédek díjait 2024-től megemelték, azok még mindig kritikusan alacsonynak számítanak, ami valószínűleg befolyásolja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. 2025. január 28-tól első fokon a kis értékű polgári és kereskedelmi ügyekben fizetendő bírósági illeték csökkent, míg a nagyobb értékű ügyekben emelkedett, és megszűnt a törvényes illetékplafon. Magyarország jól teljesít a gyermekbarát igazságszolgáltatásra/eljárásokra (mind a polgári, mind a büntetőjogi/ifjúságügyi eljárásokra) vonatkozó különleges intézkedések tekintetében. A tavalyi jelentés szerint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a diszkrimináció által veszélyeztetett személyekre és az idősekre vonatkozó különleges intézkedések révén is javítani lehetne.

Az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálása továbbra is összességében magas. A bíróságok számos digitális eszközzel rendelkeznek, többek között elektronikus ügykezelő rendszerrel, távközlési technológiával és biztonságos elektronikus kommunikációval. Magyarország a legjobban teljesítő uniós tagállamok között van a büntetőügyekben folytatott bírósági eljárások lefolytatására és követésére szolgáló digitális megoldások elérhetősége tekintetében. Az ítéletekhez még nem rendeltek európai esetjogi azonosítót, és még nem modellezték őket olyan szabvány szerint, amely lehetővé tenné gépi olvashatóságukat. Egy jogszabály-módosítás 2026. január 1-jétől bevezette a bírósági tárgyalások online közvetítését az előzetesen regisztrált hallgatóság számára a legtöbb polgári és büntetőügyben.

Hatékonyság

Az igazságszolgáltatás hatékonysága összességében továbbra is magas. Magyarország teljesített a legjobban a tagállamok közül a peres polgári és kereskedelmi ügyek megoldásához szükséges becsült idő tekintetében valamennyi bírósági fokon 2023-ban. A folyamatban lévő polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek száma 2023-ban a negyedik legalacsonyabb volt az EU-ban.
Továbbra sincs megfelelő kártérítési rendszer az elhúzódó büntetőjogi és nem vitás polgári eljárásokkal kapcsolatos ügyekre, míg a vitás polgári és közigazgatási eljárások esetében ilyen rendszert vezettek be. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Gazsó-ítéletének végrehajtásának fokozott felügyelete keretében az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2025. március 6-án ismételten „mélységes aggodalmát” fejezte ki amiatt, hogy továbbra sem történt semmilyen előrelépés a túlságosan hosszú büntető-, közigazgatási és nem vitás polgári eljárások, például végrehajtási eljárások tekintetében a kártérítési jogorvoslattal kapcsolatos nyitott kérdés tekintetében. 2025. június 11-én az Országgyűlés új törvényt fogadott el, amely módosítja a vitatott polgári és – 2026. július 1-jétől kezdődően – a közigazgatási eljárásokra alkalmazandó eljárási szabályokat, és amely kötelezi a bíróságot, hogy az eljáró bíró által az eljárási határidő megsértése esetén a feleknek napi átalányösszeget fizessen kártérítésként.


II. KORRUPCIÓELLENES KERETRENDSZER

(Közbeszerzések, alapítványok,, EU-s pénzek, korrupció, Integritás Hatóság, kampányfinanszírozás, verseny – Szerk.)

A szakértők, a polgárok és az üzleti élet vezetői úgy látják, hogy a korrupció szintje a közszférában továbbra is magas. A Transparency International 2024-es Korrupció Érzékelési Indexében Magyarország 41/100 pontot kapott, és az EU-ban a 27., globálisan pedig a 82. helyen áll. Ez a megítélés az elmúlt öt évben viszonylag stabil volt.
A korrupcióról szóló 2025-ös speciális Eurobarométer szerint a válaszadók 88%-a szerint a korrupció széles körben elterjedt az országban (uniós átlag 69%), és a válaszadók 32%-a érzi úgy, hogy a mindennapi életében személyesen érinti a korrupció (uniós átlag 30%). Ami a vállalkozásokat illeti, a vállalatok 83%-a szerint a korrupció széles körben elterjedt (uniós átlag 63%), és 50%-uk szerint a korrupció problémát jelent az üzleti tevékenység során (uniós átlag 35%).
Továbbá a válaszadók 34%-a úgy véli, hogy elegendő sikeres büntetőeljárás van ahhoz, hogy az embereket visszatartsa a korrupciós gyakorlatoktól (uniós átlag 36%), míg a vállalatok 19%-a úgy véli, hogy a magas rangú tisztviselők megvesztegetése miatt elfogott személyeket és vállalkozásokat megfelelően büntetik (uniós átlag 33%).

Bár az uniós feltételességi eljárásra válaszul néhány korrekciós intézkedés végrehajtása folyamatban van, továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók. Az uniós költségvetésnek a korrupcióval és a rendszerszintű jogállamisági problémákkal szembeni védelme érdekében a Tanács 2022-ben több uniós program keretében ideiglenesen részben felfüggesztette a finanszírozást, és megtiltotta, hogy közérdekű alapítványokkal új jogi kötelezettségeket vállaljanak, amíg a jogállamiság elvének megsértését és/vagy az uniós költségvetésre vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatásait vagy kockázatait nem orvosolják. Magyarország 2024. december 2-án hivatalosan bejelentette az egyes közérdekű trösztökre és az általuk fenntartott szervezetekre vonatkozó jogszabály-módosításokat, és felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a Tanácsnak a közérdekű trösztökre vonatkozó, 2022-ben elfogadott intézkedés kiigazítására vagy megszüntetésére. A Bizottság a jogszabály-módosításokat értékelve úgy ítélte meg, hogy azok nem kezelik megfelelően a közérdekű alapítványok igazgatótanácsaiban fennálló összeférhetetlenséggel kapcsolatos fennálló aggályokat, és ezért a közérdekű alapítványokkal kapcsolatos intézkedéseknek hatályban kell maradniuk.
Továbbá a helyreállítási és alkalmazkodóképességi terv keretében nem folyósíthatók pénzeszközök Magyarország számára mindaddig, amíg az összes „szuper mérföldkő”, beleértve a feltételességi eljárással kapcsolatosakat is, nem teljesül kielégítően.

A 2024-2025-ös nemzeti korrupcióellenes stratégia és a kapcsolódó cselekvési terv végrehajtása folyamatban van, miközben fontos intézkedések még váratnak magukra. A 2024. február 15-től alkalmazandó stratégia és cselekvési terv végrehajtását egy monitoring-bizottság felügyeli, és az előrehaladást rendszeresen nyomon követik. Bizonyos intézkedéseket már meghoztak, például az alacsony és középszintű tisztviselők magatartási kódexét, de fontos intézkedések még váratnak magukra. Ezek közé tartoznak a vagyonnyilatkozatokra, a vezető beosztású személyek és a parlamenti képviselők etikai kódexeire, a politikai pártok finanszírozására és a felülvizsgálati eljárás felülvizsgálatára vonatkozó intézkedések. A tervek szerint 2026 a végrehajtásról szóló zárójelentés elkészül. Az OECD és az Európa Tanács által korábban felvetett aggályok a korrupció hatékony leküzdésére irányuló átfogó és stratégiai politikai megközelítés hiányával kapcsolatban lényegében továbbra is érvényesek. A kormány tájékoztatása szerint a korrupció hatékony kezelésére irányuló magyar politikai megközelítés értékelése folyamatban van.

Az Integritás Hatóság továbbra is akadályokról számol be a felügyeleti feladatainak hatékony ellátása terén, és a korrupcióellenes munkacsoport által tett javaslatok gyakorlati hatása eddig korlátozott volt. Az Integritás Hatóság úgy véli, hogy megfelelő kapacitással és a munkája elvégzéséhez szükséges függetlenséggel rendelkezik.
Az Integritás Hatóság munkáját továbbra is akadályok nehezítik, különösen ott, ahol más állami szervekkel való együttműködésre van szüksége. Miközben egy kormányrendelet várhatóan közvetlen hozzáférési jogot biztosít au Integritás Hatóság számára számos állami adatbázishoz, és a kormány jelezte, hogy a jelenlegi jogi keret minden szükséges hozzáférési jogot biztosít, az Integritás Hatóság ismét a hozzáféréssel kapcsolatos akadályokról számolt be. Az Integritás Hatóság 2024-ben kilenc ügyet továbbított az ügyészségnek. Az Integritás Hatóság elnöke elleni büntetőeljárás részeként a rendőrség és az ügyészség széles körű razziát tartott az Integritás Hatóságnál. A kormány egyetértett vagy részben egyetértett za Integritás Hatóság második elemző integritási jelentésében megfogalmazott ajánlások felével, körülbelül egyharmadukat elutasította, a fennmaradó ajánlásokat pedig jelenleg értékeli. Általánosságban azonban továbbra sem világos, hogy az elfogadott ajánlások milyen konkrét nyomon követést kaptak. 2025 májusában a korrupcióellenes munkacsoport (ACTF) nem kormányzati tagjai elutasították éves jelentéstervezetét. Az ACTF értékelési folyamatot indított a hasonló helyzetek jövőbeni elkerülése érdekében. A munkacsoport nem kormányzati tagjai általánosságban továbbra is aggódnak a munkacsoport hatása, kapacitása, hatásköre és a javaslatok kormány általi korlátozott átvétele miatt. Az ACTF két tagszervezete ellen a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot folytatott.

Az ügyészségi határozatok felülvizsgálatára benyújtott indítványok száma 2024-ben megduplázódott, és közel egyharmaduk a nyomozás folytatását eredményezte. 2023 januárja óta lehetőség van arra, hogy a bíró felülvizsgálja az ügyészségi hatóságok azon döntéseit, amelyek szerint nem vizsgálják ki a korrupció gyanúját, vagy vádemelés nélkül megszüntetik a folyamatban lévő korrupciós nyomozást. A Budai Központi Kerületi Bírósághoz 2024-ben 80 ilyen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be (szemben a 2023. évi 38 kérelemmel). Míg az összes indítvány közel egyharmada a nyomozás folytatását eredményezte, addig az Integritás Hatóság által benyújtott indítványok többsége a nyomozás folytatását eredményezte. A felülvizsgálati indítványok hasznos eszköznek bizonyultak az Integritás Hatóság számára, ugyanakkor úgy véli, hogy hatásköre továbbra is korlátozott a büntetőeljárásokhoz való hozzáférés és az ezzel összefüggésben történő bizonyítás lehetősége tekintetében. Az új eljárás hiányosságai az új intézkedés időbeli hatályára és az ügyészi határozatokat megsemmisítő bírósági határozatok kötelező erejének hiányára vonatkoznak. Az Igazságügyi Minisztérium jelenleg is vizsgálja a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések működését és hatékonyságát, hogy módosításokat javasoljon. Az érdekeltek szerint az ügyiratokhoz való korlátozott hozzáférés és a szigorú eljárási határidők miatt nem lehetséges a magánvádas eljárás alkalmazása.

Az integritási tesztek és az életmód-ellenőrzések továbbra is kulcsfontosságú eszközök a közigazgatásban tapasztalható korrupció felderítésére és megakadályozására, bár hatékonyságuk a magas szintű korrupció felderítésében korlátozott. Az ügyészség szerint a korrupciós bűncselekmények felderítése továbbra is a fő kihívás a nyomozás és a büntetőeljárás során. A korrupciós bűncselekményekre vonatkozó információk és bizonyítékok elsősorban a folyamatban lévő büntetőeljárások és büntetőeljárások során kerülnek beszerzésre. A Belügyminisztériumnak és más közigazgatási szerveknek alárendelt alkalmazottak integritásvizsgálatával és életmód-ellenőrzésével megbízott Nemzeti Védelmi Szolgálat által az ügyészségnek továbbított jelentések általában a köztisztviselők kisebb jelentőségű bűncselekményeire vonatkoznak. A magas rangú tisztviselőkkel kapcsolatos ellenőrzések elvégzéséért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal által végzett megbízhatósági tesztekről vagy nemzetbiztonsági átvilágításokról nem állnak rendelkezésre nyilvánosan hozzáférhető adatok, tekintettel tevékenységeinek bizalmas jellegére. Az ügyészség azonban jelezte, hogy a kevés korrupció gyanújával kapcsolatos bejelentést kap az Alkotmányvédelmi Hivataltól. A korrupciós ügyek szélesebb körének felderítésében hatékonyabbnak bizonyuló egyéb eszközök, mint például a vagyonnyilatkozatok, a bejelentők jelentései és a különböző nyilvántartásokból – például az Adó- és Vámhivatal által kezelt, a haszonhúzókkal kapcsolatos információk központi nyilvántartásából – származó adatok viszonylag csekély szerepet játszanak a korrupciós nyomozásokban.

A korrupciós bűncselekmények miatt hozott ítéletek száma csökkent, és nem történt előrelépés a magas szintű korrupcióval kapcsolatos szilárd nyomon követési rendszer kialakítása terén. Miközben az ügyészség arról számol be, hogy a korrupciós ügyekre megfelelő szintű emberi és pénzügyi erőforrásokat és megfelelő szintű szakosodást biztosítanak, kiemeli a fiatal ügyészek körében a betöltetlen álláshelyek magas arányát és a további szakosodás szükségességét.
Az ügyészségi ügyiratok kezelését szolgáló új informatikai rendszer a tervek szerint 2025 végére lesz működőképes. A korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos vádemelési arány továbbra is magas. 2024-ben 264 személyt ítéltek el jogerősen korrupciós bűncselekmények miatt, ami csökkenést jelent az előző évhez képest. 2023 óta büntetőeljárás folyik egy korrupciós és pénzmosási ügyben több vádlottal szemben, amelyben egy korábbi magas rangú tisztviselő érintett. Bár négy vádlottat börtönbüntetésre ítéltek egy elsősorban uniós pénzeket érintő korrupciós ügyben, a magas szintű korrupciós ügyekben továbbra is ritkák az ítéletek. Általában a bonyolult, magas szintű korrupciós ügyekben a bírósági eljárások általában hosszúak. Továbbra is aggodalomra ad okot az ügyészségen és a rendőrségen belüli politikai befolyás és az egyes ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázata, a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálásának hiánya, valamint a klientelizmus, a kivételezés és a nepotizmus a magas szintű közigazgatásban. A külföldi megvesztegetés elleni végrehajtás hiánya továbbra is aggodalomra ad okot, mivel nem indítottak új vizsgálatokat vagy nem hoztak ítéleteket, és a régóta fennálló nemzetközi ajánlások továbbra is figyelmen kívül maradnak.
Összességében nem történt előrelépés a magas szintű korrupció elleni küzdelem terén, ahogyan azt az előző években javasolták.

Még nem történt előrelépés a lobbizásra és a munkaviszony utáni szabályozásra vonatkozó ajánlással kapcsolatban, bár a tervek szerint 2025 novemberéig jogszabály születik ezen a területen. A kormány azt tervezi, hogy 2025. november 30-ig jogszabályokat fogad el a lobbizásról, beleértve a forgóajtókra vonatkozó szabályokat is. Ennek pontos elemeiről még nem született döntés. A jogszabály elfogadásáig nem történtek lépések a parlamenti képviselők és a lobbisták közötti kapcsolatokra vonatkozó szabályok megállapítására. A parlamenti képviselők nem kötelező erejű magatartási kódexének előkészítése még folyamatban van, beleértve a lobbizásra és a munkaviszony utáni időszakra vonatkozó iránymutatásokat is. Nem történtek lépések a 2024. április 30-ra tervezett, a felsővezetői tisztségeket betöltő személyekre vonatkozó magatartási kódex előkészítésére. A lobbizásra és a foglalkoztatás utáni szabályokra vonatkozó magyarországi jogi keret továbbra is hiányos, és nem biztosított szisztematikus nyomon követés a szabályok be nem tartása esetén. Mivel nem történtek lépések a lobbizásra és a munkaviszony utáni szabályokra vonatkozó átfogó reform érdekében, az ajánlás tekintetében még nem történt előrelépés.

Nem történt előrelépés a vagyonnyilatkozati rendszer javítása terén, beleértve a hatékony felügyelet biztosítását is. A 2024-2025-ös nemzeti korrupcióellenes stratégiában előirányzott, a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítésére irányuló intézkedések még nem kerültek elfogadásra. A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére vonatkozó hatáskört még nem ruházták át ténylegesen a Feddhetetlenségi Hatóságra.
A kormány nem adott hivatalos választ a Feddhetetlenségi Hatóságnak a vagyonnyilatkozati rendszerről szóló különjelentésére. A nyilvánosságra vonatkozó követelmények nem vonatkoznak a legtöbb magas politikai tisztséggel megbízott személyre, és a nyomon követésre vonatkozó információk sem nyilvánosak. Az érdekeltek kiemelik a nyilatkozatok szűk körét, amely lehetőséget ad a vagyon elrejtésére. A pénzmosás elleni jogszabályok közelmúltbeli módosítása, amelynek célja a korábban létrehozott magántőkealapok végső haszonhúzóinak átláthatóságának növelése, csak 2026 júliusában lép hatályba.
Továbbra is aggályok merülnek fel a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatainak hatékony és rendszeres nyomon követésével és ellenőrzésével kapcsolatban. 2024-ben egyetlen parlamenti képviselő ellen sem indult eljárás, és hat parlamenti képviselő javította ki vagyonnyilatkozatát, miután a nyilvánosság hibákat tárt fel. Egy nemrégiben elfogadott módosítás kisebb változtatásokat vezetett be a vagyonnyilatkozati eljárásba, az érdemi szabályok módosítása nélkül. 2025-ben az Országgyűlés új szabályokat fogadott el az Európai Parlament magyar képviselőire vonatkozóan, amelyek szerint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség be nem tartása a választási bizottság általi mandátummegszüntetéshez vezethet. Mindezek fényében tehát nem történt előrelépés a 2024. évi jogállamisági jelentésben megfogalmazott ajánlás végrehajtása terén.

Egyes ágazatokban az összeférhetetlenséggel kapcsolatos útmutatókat és tudatosságnövelő intézkedéseket hajtanak végre, de a jogszabályok széttagoltsága és a rendszer hiányosságai továbbra is fennállnak.
A 2024-2025-ös nemzeti korrupcióellenes stratégia cselekvési terve alapján a kormány azt tervezi, hogy a vezető beosztású személyek és a parlamenti képviselők számára készülő magatartási kódexekben szabályozza az összeférhetetlenséget. A parlamenti köztisztviselőkre vonatkozó új etikai és magatartási kódexet 2024 októberében fogadták el, de az nem nyilvános. Változások történtek a helyi és rendvédelmi hatóságok etikai keretrendszerében, amely az összeférhetetlenségre is kiterjed. 2024-ben az Országgyűlés összeférhetetlenség miatt megszüntette egyik tagjának mandátumát.
A 2023-ban és 2024-ben jelentett rendszerszintű hiányosságok orvoslására azonban nem történt előrelépés. Ezek közé tartozik az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozási keret széttagoltsága, többek között a közérdekű vagyonkezelőkre vonatkozóan, az összeférhetetlenség általános meghatározásának hiánya és a központi felügyeleti szerv hiánya. A Magyar Nemzeti Bank, saját trösztjei és egy egyetemet fenntartó kapcsolódó közérdekű tröszt nemrégiben végzett ellenőrzése arra vezetett, hogy az Állami Számvevőszék összeférhetetlenség miatt büntetőfeljelentést tett az érintett közérdekű tröszt ellen.

A bejelentők védelmét szolgáló keretrendszer létezik, azonban a bejelentések korlátozott szerepet játszanak a korrupciós bűncselekmények felderítésében. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) képzést nyújt a köztisztviselőknek, és jelenleg is folyik a bejelentő platformok működéséről és a bejelentők védelmi rendszereiről szóló tájékoztató kampány előkészítése. Az érdekelt felek szerint, és amint azt a felmérési adatok is mutatják, a bejelentés még mindig nem eléggé elterjedt gyakorlat. A bejelentéseket az uniós csalásokról szóló bejelentési csatornán, az Integritás Hatósághoz, valamint a Közbeszerzési Hatósághoz, a Nemzeti Fejlesztési Központhoz és a Versenyhivatalhoz lehet benyújtani. Az ügyészség szerint azonban a bejelentő bejelentések nem játszanak szerepet a korrupciós bűncselekmények felderítésében. A civil társadalmi szervezetek továbbra is aggodalmukat fejezik ki a bejelentők védelmi szintjének különbségeivel kapcsolatban, akik olyan nemzeti szabályok megsértését jelentik be, amelyek nem tartoznak a 2019/1937/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályok hatálya alá.

A politikai pártok és a választási kampányok finanszírozásának átláthatósága terén továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók. A jelentéstételi időszakban nem történtek lépések a politikai pártok és kampányok finanszírozása átláthatóságának megerősítésére vonatkozó, régóta fennálló ajánlások teljesítése érdekében. Bár korábban hoztak néhány intézkedést annak biztosítására, hogy a politikai pártok pénzügyi nyilvántartása átlátható és naprakész legyen, továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a politikai pártokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vagy azok ellenőrzése alatt álló alapítványok vagy harmadik félként működő szervezetek számláinak átláthatósága és felügyelete terén.
Az alkalmazandó jogszabályok továbbá nem írják elő a kampányadományok közzétételét, és nem tiltják az állami források kampánycélú felhasználását a választásokat megelőző időszakban. A kampánykiadási korlátozások harmadik felek és közvetítők igénybevételével történő kijátszásának lehetősége – amint arról a 2022-es választások során beszámoltak – szintén megoldatlan marad. 2024 februárjában az Állami Számvevőszék hat ellenzéki politikai pártra szabott ki bírságot a 2022-es választási kampány során állítólagosan illegálisan nyújtott külföldi finanszírozás miatt. 2025. június 17-én az Országgyűlés gyorsított eljárásban törvényt fogadott el, amely eltörli a politikai kampányköltségekre vonatkozó felső határt.

A közbeszerzések terén javult a verseny, és továbbra is különböző szintű ellenőrzést biztosít a nemzeti és az uniós alapokból finanszírozott beszerzések esetében. Az előző évekhez képest a korrupciós kockázat nagyrészt változatlan maradt. A közbeszerzések kockázata az építőipar, az egészségügy, az informatika és a kommunikációs szolgáltatások terén magas. A jelentések szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat által végzett korrupciómegelőzés továbbra is jelentős szerepet játszik az egészségügyi ágazatra nehezedő korrupciós nyomás csökkentésében. A vállalkozások korrupcióval kapcsolatos attitűdjei az EU-ban azt mutatják, hogy a magyarországi vállalatok 36%-a (uniós átlag 25%) úgy véli, hogy a korrupció megakadályozta, hogy az elmúlt három évben a gyakorlatban közbeszerzési pályázatot vagy közbeszerzési szerződést nyerjenek. A vállalkozások mindössze 28%-a érzékeli a közbeszerzési bíráló testület (Közbeszerzési Döntőbizottság) nagyon vagy meglehetősen jónak ítélik. A közbeszerzési eljárásokban a verseny javul, és a magyarországi közbeszerzésekhez való hozzáférésről szóló egységes piaci és versenyképességi eredménytábla szerint 2023-ra az egységes ajánlatok aránya 32% (uniós átlag 29%), 2024-re pedig 23%. Miközben az egységes ajánlattételű közbeszerzési eljárások aránya mind az uniós finanszírozású, mind a nemzeti közbeszerzések esetében csökkent, a Magyarország által a hazai finanszírozású közbeszerzések esetében vállalt célt 2023-ban (29% a 24%-os célhoz képest) és 2024-ben (22,3% a 15%-os célhoz képest) nem sikerült elérni.

Egyes tanulmányok szerint az ilyen beszerzések esetében, ahol különböző szintű ellenőrzés és felügyelet érvényesül, megnő a korrupciós kockázat. Ezen túlmenően a kizárólag az egyedi ajánlatok arányára való összpontosítás elrejtheti a verseny hiányának alapvető okait. A kormánynak a közbeszerzési verseny javítására irányuló cselekvési terve több olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a verseny előmozdítása. Az érdekeltek szerint a cselekvési terv nem elég ambiciózus, és nem tükrözi kellőképpen az Integritás Hatóság vonatkozó ajánlásait.
Az érdekeltek a koncessziós szerződések túlzott használata miatt megnövekedett korrupciós kockázatokról számolnak be, és arról számolnak be, hogy számos keretmegállapodást egyetlen ajánlattevővel kötöttek. A központi beszerző szervek által kötött keretmegállapodások lehetővé tették egyes gazdasági szereplők számára, hogy piacvezetővé váljanak, vagy hogy versenytársaik kárára erőfölényt szerezzenek. Továbbra is aggodalomra ad okot a pályázati eljárásokban tapasztalható kivételezés és a szelektív odaítélés politikai kapcsolt vállalkozásoknak, ami növeli a korrupciós kockázatokat.


III. MÉDIAPLURALIZMUS ÉS MÉDIASZABADSÁG

(Sajtó, hozzáférési lehetőségeik, nyomás, reklámpiac, őket érintő törvények és hatóságok stb. – Szerk.)

Nem történt előrelépés a magyar médiaszabályozó működési függetlenségének megerősítése terén. Bár a médiatörvény formálisan biztosítja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) függetlenségét, a kormány befolyása továbbra is jelentős a hatóság döntéshozó testületének, a Médiatanácsnak az összetétele miatt, amely továbbra is a Parlament által jelölt tagokból áll. A Tanács vizsgálatokat folytatott a kormánypártinak tartott magánmédiumok ellen potenciálisan rasszista és bevándorlásellenes tartalmak miatt, valamint a közszolgálati médiumok ellen, mert a választási időszakban álcázott politikai reklámokat sugároztak.
Mindazonáltal a hatósággal kapcsolatos megoldatlan aggályok fényében a 2025-ös Media Pluralism Monitor (MPM) ismét magas kockázatot jelentő területként értékeli a médiahatóság függetlenségét és hatékonyságát, utalva a hatóság összetételére, a döntéshozatali folyamat átláthatóságának hiányára és egyes „politikai indíttatású” döntésekre. Mivel nem fogadtak el, illetve nem terveznek intézkedéseket a szabályozó hatóság funkcionális függetlenségének megerősítésére, a korábbi években tett ajánlások tekintetében nem történt előrelépés.

Nem történt előrelépés az átláthatóság és a méltányosság növelése terén az állami hirdetések elosztásában. A közbeszerzésre vonatkozó általános szabályok és eljárások szabályozzák ezeket a kiadásokat, és nem léteznek az elosztást szabályozó, átláthatóságot és méltányosságot biztosító külön szabályok. A közszféra kommunikációját a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal (NKOH) kötött keretszerződés alapján végzik. Az állam továbbra is messze a legfontosabb szereplő a média reklámpiacán, jelentős állami forrásokat irányít a kormánypárti médiába, és növeli kiadásait. Az állami hirdetések a teljes hirdetési piac több mint 30%-át teszik ki, míg a kormánypárti médiumok konglomerátuma, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) teljes bevételének akár 75-80%-át is állami hirdetésekből szerzi. A 2025-ös MPM rámutat, hogy „még mindig az a helyzet, hogy az állam szinte kizárólag kormánypárti médiumokban hirdet, és hogy számos, jellemzően kormánypárti médiatermék reklámbevételének nagy része állami hirdetésekből származik”, és arra a következtetésre jutott, hogy ez továbbra is közepesen magas kockázatot jelentő terület. Mivel a kormány nem fogadott el, illetve nem tervez jogalkotási vagy egyéb intézkedéseket az állami reklámok méltányos elosztásával kapcsolatban, a korábbi években tett ajánlások tekintetében nem történt előrelépés.

A médiavállalatok tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát nem szabályozzák külön rendelkezések. A médiatörvény 41. szakasza megbízza az NMHH-t, hogy a médiaszolgáltatókról nyilvántartást vezessen, de ezek a nyilvántartások nem tartalmaznak információkat e társaságok tulajdonosi vagy haszonhúzói szerkezetéről. A közvetlen tulajdonosi információk a cégnyilvántartáson keresztül érhetők el. Ez arra készteti a 2025. évi MPM-et, hogy ismét magas kockázatú területnek tekintse ezt a területet. A médiapiac piaci koncentrációjának felülvizsgálati rendszerében nem történt változás.

Nem történt előrelépés a közszolgálati média függetlenségének növelése terén. A jelentések elismerik, hogy mind a médiatörvény, mind a közszolgálati kódex rögzíti azt az elvet, hogy a közszolgálati médiának mind a kormánytól, mind a gazdasági szereplőktől függetlennek kell lennie, és hogy a finanszírozás folyamatosan nőtt. Ugyanakkor nem fogadtak el, illetve nem terveznek olyan jogszabályi vagy szakpolitikai változtatásokat, amelyek a közszolgálati média irányításával, különösen a kormányzati befolyással kapcsolatban megfogalmazott aggályok kezelésére irányulnának. A jelentések szerint a szervezeti és finanszírozási struktúra változatlan marad, fenntartva annak átláthatatlanságát és összetettségét. Ennek következtében a 2025-ös MPM fenntartotta a területre vonatkozó nagyon magas kockázati pontszámát, többek között azon megállapításai alapján, hogy „a magyar közszolgálati média pénzügyileg függ a kormányzó parlamenti többségtől, politikai érdekek irányítják, és a tudósítások rendkívül elfogultnak tekinthetők”. A korábbi években megfogalmazott ajánlások tekintetében tehát nem történt előrelépés.

Míg az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bírósági ügyek gyorsított kezelése folytatódik, az információhoz való hozzáférés hatóköre továbbra is korlátozott, különösen a közfinanszírozás tekintetében. A 2023-ban bevezetett rövid eljárási határidők továbbra is gyorsított peres eljárásokra késztetik a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyeket.
A 2023-ban és 2024-ben bevezetett, az információszabadságra vonatkozó korlátozások továbbra is érvényben maradnak.
Az Országgyűlés még mindig nem hajtotta végre az Alkotmánybíróság 2020-as határozatát, amely jogszabály-módosításokat követelt meg a közpénzekkel kapcsolatos, a közpénzek kedvezményezettjeinek címzett, az információszabadsággal kapcsolatos kérelmek esetében hatékony bírói védelem megteremtése érdekében. Továbbra is kihívást jelent a dokumentumokhoz való hozzáférést biztosító bírósági végzések végrehajtása. Ugyanakkor a Kúria precedensértékű határozata megszüntette a közigazgatási eljárásokban az akták anonimizált hivatalos irataihoz való nyilvános hozzáférést. Ami a proaktív közzétételt illeti, 2024 decemberében egy gyűjtőtörvény kibővítette azon szervezetek körét, amelyek kötelesek adatokat közzétenni a központi közadat-nyilvántartásban. Bár ez előrelépés, a jelentős összegű közpénzeket kezelő szervezetek, például az állami tulajdonú vállalatok, a közérdekű vagyonkezelő társaságok, valamint a Magyar Nemzeti Bank és vagyonkezelői nem kötelesek adatokat közzétenni a nyilvántartásban. Emellett számos közérdekű tröszt nem felel meg az információszabadságról szóló törvénynek, mivel nem működtetnek honlapot, alapító dokumentumaik nem nyilvánosak, és nem hozzák nyilvánosságra a tevékenységükkel kapcsolatos adatokat. A Media Pluralism Monitor ezt a területet nagyon magas kockázatot jelentő területnek tekinti. Magyarország ratifikálta az Európa Tanács hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló egyezményét.

Az újságírókra és más médiaszakemberekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, mivel munkájukat továbbra is számos és komoly kihívás éri. Míg az érdekelt felek rámutatnak, hogy az újságírók elleni fizikai támadások nagyon ritkák Magyarországon, felhívják a figyelmet az újságírók elleni lejárató kampányok és becsmérlő kijelentések elterjedtségére. Egyes érdekeltek arról számolnak be, hogy a közérdekű eseményekre és a kormányzati sajtótájékoztatókra való bejutást továbbra is szelektíven megtagadják, és a sajtó megkeresései gyakran megválaszolatlanul maradnak. A Szuverenitásvédelmi Hivatal által az állítólagos „külföldi finanszírozás” ügyében folytatott nyomozati tevékenységgel megnőtt a független újságírókra és a médiumokra nehezedő nyomás. Az MPM 2025 továbbra is közepes kockázatot jelentő területnek tekinti az újságírók biztonságát. Az Európa Tanács újságírás védelmét és az újságírók biztonságát előmozdító platformja öt új figyelmeztető jelzést regisztrált, amelyek a következőkkel kapcsolatosak: egy oknyomozó iroda, amelyet a Szuverenitásvédelmi Hivatal külföldi befolyással és kémkedéssel vádol; két újságíró, aki interjút akart készíteni a miniszterelnökkel, de akadályozták, őrizetbe vették és vádat emeltek ellenük; a közszféra átláthatóságáról szóló törvénnyel kapcsolatos figyelmeztető jelzések, valamint egy jelentés, amely szerint hírszerzési jelentések készültek a médiaorgánumokról és a civil szervezetekről. A Mapping Media Freedom monitoring jelentés harminchét riasztást jelzett, amelyek közül nyolc az újságírók ellen irányuló becsmérlő nyilatkozatokra és lejárató kampányokra vonatkozik, hét az akkreditáció, a tájékoztatás vagy a politikai eseményekhez való hozzáférés megtagadására, hat pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal működéséhez kapcsolódik.


IV. A FÉKEK ÉS ELLENSÚLYOK EGYÉB INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEI

(Jogalkotás és jogkövetési adatok, azok hatásai; vészhelyzet, különadók, közéleti átláthatóság, Pegasus stb. – Szerk.)

A kormány továbbra is széles körben használja a sürgősségi hatásköröket, ami aláássa a jogbiztonságot és befolyásolja a vállalkozások működését az egységes piacon. A kormány továbbá 2025. november 14-ig meghosszabbította a 2022. május 25-én „az ukrajnai fegyveres konfliktus és humanitárius katasztrófa miatt, valamint a Magyarországra gyakorolt hatásuk elhárítása érdekében” kihirdetett „veszélyhelyzetet”. Ily módon a kormány felülbírálhatja az Országgyűlés törvényeit. A jelentéstételi időszakban elfogadott számos sürgősségi intézkedés hatással van az üzleti környezetre, és úgy tűnik, hogy nem kapcsolódik a „veszélyhelyzethez”. Az Alkotmánybíróság 2024-ben 14 esetben vizsgált különböző sürgősségi intézkedéseket. Az érdekeltek arról számoltak be, hogy a kormány rendkívüli hatáskörének kiterjedt és hosszan tartó alkalmazása aláásta a jogbiztonságot. Az Alaptörvény tizenötödik módosítása 2026. január 1-jétől megváltoztatja a „veszélyhelyzetre” vonatkozó alkotmányos szabályokat. Ennek következtében bármely törvény kormányrendelettel történő hatályon kívül helyezéséhez előzetes parlamenti felhatalmazás szükséges. A (2022-ben bevezetett) alkotmányos szabályok, amelyek szerint a „veszélyhelyzet” kezdeti időtartama 30 nap, és a kormány általi meghosszabbításához parlamenti felhatalmazás szükséges, változatlanok maradnak.
Egy 2025. április 14-én elfogadott módosítás egyértelművé teszi, hogy a „veszélyhelyzet” meghosszabbítására vagy bármely törvény kormányrendelettel történő hatályon kívül helyezésére vonatkozó parlamenti felhatalmazás nem kérhető hat hónapnál hosszabb időre.

A jogalkotás folyamata továbbra is komoly aggodalomra ad okot, mivel egyes fontos jogalkotási folyamatok nem kapcsolódnak a nyilvános konzultációs követelményekhez.
A törvénytervezetek csaknem 90%-át a kormány kezdeményezésére fogadták el, amelyek túlnyomó többségét (90-92%) a nyilvános konzultációt követően terjesztették a Parlament elé.
Mindazonáltal a nyilvános konzultációs követelmények nem vonatkoznak bizonyos fontos jogszabálytervezetekre, amelyeket közvetlenül a Parlament egyes tagjai vagy parlamenti bizottságok terjesztettek be. Ilyen például az Alaptörvény módosítása vagy az alapvető jogokat és az uniós jogot érintő jogszabályok. A kormány továbbra is azt a gyakorlatot követi, hogy a törvénytervezetekbe csak technikai jellegű módosításokat foglal bele, majd a jogalkotási folyamat nagyon késői szakaszában, a Törvényalkotási Bizottságon keresztül, közvetlenül a parlamenti zárószavazás előtt új, érdemi módosításokat vezet be a törvényjavaslatba. Ily módon elkerülhető a rendszeres parlamenti vita és a nyilvános konzultáció. Emellett a kulcsfontosságú jogszabályok gyakori módosítása továbbra is gyengíti a jogbiztonságot és negatívan befolyásolja az üzleti környezetet. Tavaly például az Országgyűlés és – sürgősségi intézkedések révén – a kormány 37-szer módosította Magyarország 2024. évi központi költségvetését.

A megkérdezett magyarországi vállalatok kevesebb mint fele fejezi ki nagyfokú bizalmát a beruházásvédelem hatékonyságában. A vállalatok 46%-a nagyon vagy meglehetősen bízik abban, hogy a befektetéseket a törvény és a bíróságok védik. A vállalatok körében a bizalomhiány fő oka a jogszabályok gyakori változása vagy a jogalkotás minőségével kapcsolatos aggodalmak (32%). A vállalatok 37%-a nagyon vagy meglehetősen jónak ítéli a nemzeti versenyhatóság (Versenyhivatal) függetlenségének szintjét. A Kúria szintjén korlátozott számú igazságszolgáltatási mechanizmus működik a közigazgatási bírósági ítéletek végrehajtásának biztosítására, amelyek közé tartozik a közigazgatási határozatok megsemmisítésének lehetősége a bíróság utasításainak folyamatos be nem tartása esetén. Ezek a mechanizmusok azonban nem tartalmaznak fegyelmi intézkedéseket a felelős tisztviselőkkel szemben, sem pedig a közvetlen vagy következményes károkozás vagy kártérítés megítélésének lehetőségét.

A stratégiai ágazatokban tevékenykedő külföldi vállalatok, köztük más uniós tagállamok vállalatai is, fokozott szabályozási nyomással szembesülnek az állami intézkedések miatt. Az érdekeltek arról számoltak be, hogy a jogalkotásban továbbra is olyan látható minták léteznek, amelyek halmozottan és jelentősen károsítják egyes külföldi befektetők – többek között más uniós tagállamokból származó – pénzügyi alapját, ami a beruházások visszaszorulásához vezet. Ez személyre szabott különadókkal (pl. a pénzügyi, az energia- és az építőanyag-ágazatban), kiszámíthatatlan és túlzott mértékű közigazgatási bírságokkal, a vállalatok terjeszkedési stratégiáinak korlátozásával, exportkorlátozásokkal és a vállalatok tipikus eszközeinek/logisztikájának államosításával történik. A kiskereskedelmi ágazatban a speciális építési előírások továbbra is korlátozzák a magyar piacra való belépést, és a különadók olyan, közvetlenül vagy közvetve termékár-korlátozó intézkedésekkel párosulnak, amelyek hatására a külföldi vállalatok de facto hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. A Bíróság 2024. szeptember 12-én megállapította, hogy a „veszélyhelyzetben” bevezetett kormányrendelet által egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozóan rögzített árakat és értékesítési kötelezettségeket előíró intézkedések jelentős korlátozásokat vezettek be, amelyek nem voltak indokoltak és arányosak, és ezért összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. Az ítélet ellenére Magyarország még mindig nem módosította a jogi keretet, és továbbra is alkalmazza a külföldi vállalatokat érintő diszkriminatív termékár-korlátozásokat. A Bizottság 2024. október 3-án kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel Magyarország nem hozta összhangba kiskereskedelmi adórendszerét az uniós jog által garantált letelepedés szabadságával, mivel a rendszer aránytalanul nagy terhet ró a nagyobb külföldi vállalatokra.

Továbbra is jogbizonytalanságot okoz az a lehetőség, hogy a kormány beavatkozhat az összefonódás-ellenőrzési szabályok alkalmazásába. A kormány továbbra is kijelentheti, hogy bizonyos fúziók és felvásárlások „nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűek”. Az ilyen ügyleteket nem kell bejelenteni a Versenyhivatalnak, amely következésképpen nem tudja ellátni ellenőrzési feladatát. Az ilyen kormányrendeletek nem képezik bírósági felülvizsgálat tárgyát, és növelik a jogbizonytalanságot mind a hazai, mind a külföldi vállalatok számára. Ez a gyakorlat lehetővé tette az államosítási stratégia végrehajtását olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az energia, a média és a távközlés.

Az intézményi fékek és ellensúlyok továbbra is gyengék. Az Országgyűlés által a bírói kar bevonása nélkül választott tagokból álló Alkotmánybíróság még mindig felülvizsgálja a rendes bíróságok politikai szempontból érzékeny ügyekben hozott végleges döntéseinek érdemi részét. Az Országgyűlés 2025. május 20-án megválasztotta az Alkotmánybíróság alelnökét és a főügyészt. Az Alkotmánybíróság nem rendelkezik ügyelosztási rendszerrel, és az alkotmányjogi panaszok tárgyalásakor nem kötik eljárási határidők. Az alapvető jogok biztosának függetlenségével és hatékony működésével kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak. Az érdekeltek aggodalmukat fejezték ki az Állami Számvevőszék pártatlanságával kapcsolatban is, amely súlyos bírságokat szabott ki az ellenzéki pártokra kampányfinanszírozási gyakorlatok miatt, és nem vizsgálta a kormánypártok hasonló gyakorlatát. Hasonló aggályok merültek fel a Versenyhivatallal és a Közbeszerzési Hatósággal kapcsolatban is, amelyekről úgy vélik, hogy szelektíven alkalmazzák a szabályokat.

A büntetőeljáráson kívüli titkos megfigyelési intézkedések esetében az eljárási biztosítékok és a hatékony felügyelet hiányával kapcsolatos aggályokat nem kezelték. Az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó ítéleteinek végrehajtása még mindig függőben van. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2025. június 12-én sürgette a magyar hatóságokat, hogy fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésre vonatkozó hazai jogszabályok teljes mértékben és ténylegesen összhangban legyenek az egyezmény követelményeivel. Egy újságíró lehallgatásával kapcsolatos, 2024. november 28-án hozott újabb ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy nem voltak megfelelő eljárási biztosítékok a kérelmező számára, hogy megtámadhassa az ellene újságírói forrásainak feltárása céljából alkalmazott állítólagos titkos megfigyelést. A Pegasus kémprogram által állítólagosan célba vett újságírók korábbi ügyeiben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem talált bizonyítékot arra, hogy a titkos megfigyelésre felhatalmazott szervek a kémprogramot a törvényben meghatározott és a kémprogramot biztosító vállalat által meghatározott feladatok (bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzése és felderítése) teljesítésén kívül más célra használták volna.

Január 1-jén Magyarországon az Emberi Jogok Európai Bíróságának 47 vezető ítélete volt végrehajtásra váró, ami 2 ítélettel több az előző évhez képest. Ekkor Magyarországon az elmúlt 10 évből származó, végrehajtott vezető ítéletek aránya 26% volt (a 2024. évi 24%-hoz képest; 74% maradt függőben), és az ítéletek átlagos végrehajtási ideje 6 év és 6 hónap volt (a 2024. évi 6 év és 2 hónaphoz képest). A legrégebbi vezető ítélet, amely több mint 15 éve vár végrehajtásra, a gyülekezési szabadsághoz való jog megsértésére vonatkozik. Ami a fizetési határidők betartását illeti, 2024. december 31-én összesen 32 ügy várta a kifizetések megerősítését (a 2023-as 47-hez képest). 2025. június 16-án a végrehajtásra váró vezető ítéletek száma 52-re emelkedett.

A civil szervezetek számára romló környezet és a jogi bizonytalanság tovább akadályozza a polgári teret. A civil társadalom terét továbbra is „akadályozottnak” minősítik. Egy új törvény 2027. január 1-jétől a civil szervezetek (CSO-k) nyilvántartását a bíróságokról egy központi közigazgatási hatósághoz helyezi át. Az érdekelt felek arról számolnak be, hogy a kormányzat továbbra is támadásokat intéz a független CSO-k ellen. 2024. október 3-án a Bizottság úgy döntött, hogy a Bírósághoz fordul Magyarország ellen a nemzeti szuverenitási törvény védelme miatt. A Szuverenitásvédelmi Hivatal több vizsgálatot indított különböző civil társadalmi szervezetekkel, nevezetesen korrupcióellenes civil társadalmi szervezetekkel kapcsolatban, beleértve azokat is, amelyek uniós forrásokban részesülnek. Ezen jelentések némelyikében a Hivatal az EU Polgári Egyenlőségi Jogok és Értékek (CERV) programjának kifizetésével megbízott több bizottsági közvetítő tevékenységét „komoly szuverenitási kockázatnak” minősítette. 2025. május 13-án a „közélet átláthatóságáról” szóló törvénytervezetet nyújtottak be az Országgyűlésnek. 2025. június 4-én bejelentették, hogy a törvénytervezettel kapcsolatos parlamenti munkát az őszi ülésszakra halasztják. A törvénytervezet kiterjeszti a Szuverenitásvédelmi Hivatal hatásköreit, jelentős következményekkel jár a civil szervezetek, a médiaorgánumok és a hatáskörébe tartozó egyéb szervezetek tevékenységére nézve, és jelentősen korlátozza a finanszírozáshoz való hozzáférésüket. A Hivatal vizsgálatai szolgálnának alapul egy kormányrendelethez, amely felsorolja azokat a szervezeteket, amelyek tevékenysége „Magyarország szuverenitását a közéletre gyakorolt befolyás révén veszélyeztetőnek” minősül. A törvénytervezet tiltakozást váltott ki a független médiaorgánumok és a civil szervezetek részéről, amelyek úgy vélik, hogy az a kritikus hangok korlátozását szolgálja Magyarországon. A Bizottság komoly aggályait fejezte ki a magyar hatóságoknak a törvénytervezettel kapcsolatban. A jogszabályok és az Alkotmány közelmúltbeli módosításai, valamint azok gyakorlati alkalmazása jogbizonytalanságot eredményezett az egyenlőség és a sokszínűség előmozdítását célzó nyilvános gyűlések szervezői és résztvevői számára. Az érdekelt felek megjegyzik, hogy a közfinanszírozás elosztása továbbra is egyenetlen és átláthatatlan, előnyben részesítve a kormányhoz kötődő szervezeteket a kormányzati politikát kritizáló civil társadalmi szervezetekkel szemben, amelyek nem képesek közfinanszírozást szerezni Magyarországon. Összességében nem történt előrelépés az ajánlással kapcsolatban, sőt a helyzet tovább romlott.

#újbuda #rendszertvaltok


A fenti QR kóddal a „Legyél a Változás Egyület„-et tudod támogatni REpontoknál. Köszönjük!

XI. kerületi TISZA SZIGET TAGSÁG – ra itt tudsz jelentkezni.

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Legyél te is köztünk, legyél te is Rendszerváltó!