Az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelmet nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel szemben. Az OBT eredeti közleménye itt érhető el, a Res Iudicata posztja pedig itt.

Bszi. 103. § (1) bekezdés b) pontja szerinti véleményezési jogkörében eljárva nem kap lehetőséget arra, hogy a fenti tárgyú törvénymódosításokra véleményt nyilvánítson, akkor sérül az a garanciális rendelkezés, amelyet a Bszi. 103. § (4b) bekezdése biztosít: a kihirdetés és hatálybalépés között legalább 60 napnak el kell telnie, továbbá sérül az OBT Alaptörvényből és sarkalatos (~három harmad – Szerk.) törvényből eredő hatásköre is. Mindez a jogállamiság és a jogbiztonság sérelmét is felveti.

Alaptörvényi rendelkezések sérelme

A fenti indokok alapján az OBT véleményezési jogának megsértése sérti:

• Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését – Magyarország független, demokratikus jogállam, ahol a hatalommegosztás, a közjogi egyensúly elve és a jogbiztonság érvényesülése alkotmányos követelmény.
• Az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdését – A hatalmi ágak elválasztásának elve megköveteli a bíróságok függetlenségének védelmét.
• Az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdését – A bíróságok az igazságszolgáltatás feladatait látják el, a függetlenségük biztosítása nélkülözhetetlen az Alaptörvény szerinti működésükhöz.
• Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdését – A bírósági szervezet működésének szabályozása az Alaptörvény védelme alatt áll, az OBT szerepe ebben garanciális jellegű.

Összegzés és konkrét kérelem

Az előzőekben részletesen kifejtettek alapján kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy:

1. Állapítsa meg, hogy a 2025. évi XLIX. törvény 142–144. §-a, 153–161. §-a, 164. §-a, 170. §-a, 171. § a) pontja, valamint 242. §-a az Alaptörvénybe ütközik, mivel a jogszabály-előkészítés során nem biztosították az OBT számára a Bszi. 103. § (1) bekezdés b) pontja szerinti véleményezési jog gyakorlását, és ezzel sérült az OBT sarkalatos törvényi jogosítványa, valamint a jogállamiság és a jogbiztonság elve.
2. A Bszi. 108/A. § (9) bekezdés b) pontja alapján semmisítse meg a fenti rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal, a törvény kihirdetésére (2025. június 19.) visszanyúló hatállyal.
3. A Bszi. 108/A. § (9) bekezdés a) pontja alapján függessze fel a 2025. évi XLIX. törvény 142–144. §-a, 164. §-a, valamint 242. §-a hatálybalépését, figyelemmel arra, hogy az OBT véleményezési jogának mellőzése súlyos és helyrehozhatatlan alkotmányos sérelmet jelent, amely az Alkotmánybíróság azonnali beavatkozását indokolja.

Mellékletek:

• A törvény kihirdetéséről szóló Magyar Közlöny 73. száma (2025. június 19.).
• Az OBT jegyzőkönyvi kivonata az elnöki jogorvoslati kérelem benyújtásáról.
• A T/11917. számú törvényjavaslat és az előterjesztői indokolás másolata.

---

1. Az OBT közjogi státusza és alkotmányos feladata

• Az Alaptörvény 25. cikk (5) bekezdése kifejezetten alkotmányos szervként nevesíti az OBT-t, amely a bíróságok központi igazgatását felügyeli, és közreműködik azok igazgatásában.
• Az OBT tehát nem csupán tanácsadó testület, hanem az Alaptörvényből levezethető közhatalmi feladatokat ellátó szerv.
• Ennek megfelelően az OBT tagjai nem csupán bírák, hanem alkotmányos felügyeleti jogkört gyakorló bírók is – tevékenységük közvetlenül az Alaptörvényen alapul.

2. A véleményezési jog közjogi jelentősége és garanciáinak hiánya

• A véleményezési jog az OBT Alaptörvényben rögzített funkciójának sarkalatos törvényi leképezése, különösen a Bszi. 103. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
• Ez a jog nem fakultatív vagy szimbolikus, hanem alkotmányos súlyú kötelezettség a törvény-előkészítők részéről.
• Az OBT véleményezési joga tehát jogalkotási garancia, nem csupán formai egyeztetés.

3. Az Alkotmánybíróság értelmezése és releváns döntései

• A 27/2020. (XII. 16.) AB határozat megerősítette, hogy az igazgatási funkciók nem azonosak az ítélkezési függetlenséggel, de azok is alkotmányos védelemben részesülhetnek.
• Az Alkotmánybíróság nem zárta ki, hogy az OBT-tag bíró igazgatási szerepét érő beavatkozás sértheti az Alaptörvényt.
• Az AB értelmezése szerint az OBT mint testület szervi autonómiával rendelkezik, és ennek formális figyelmen kívül hagyása nem pusztán technikai hiányosság, hanem alkotmányossági probléma is lehet.

4. A véleményezési jog gyakorlásának ellehetetlenítése

A törvénytervezetek közigazgatási egyeztetésének gyakorlata (pl. e-mailes kiküldés, rövid határidő, munkaidő utáni időzítés) nem teszi lehetővé a testületi véleményalkotást.

• Ez formailag talán megfelel az eljárási minimumoknak, tartalmilag viszont kiüresíti az OBT alkotmányos szerepét.
• A testületként való működés feltétele a kellő idő és eljárási garanciák, amelyek nélkül az OBT jogköre csak formálisan létezik.

5. A közjogi sérelem súlya és alkotmányossági mérlegelés

• Az OBT jogkörének ilyetén csorbítása túlmutat az egyszerű jogszabálysértésen, mert a jogalkotás rendjébe való beavatkozást és egy alkotmányos szerv eljárási ellehetetlenítését eredményezi.
• Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem minden eljárási szabályszegés alkotmánysértő, de az OBT esetében már a szerep érdemi kiüresítése is súlyos sérelem lehet.
• Az e-mailes értesítés önmagában nem tekinthető elegendőnek, ha az nem biztosítja a testületi döntéshozatal feltételeit.

Ez az összefoglaló világosan és részleteiben támasztja alá azt az érvet, hogy a 2025. évi XLIX. törvény egyes rendelkezései közjogilag érvénytelenek, mert olyan súlyos eljárási szabálytalanságokat tartalmaznak, amelyek formai alkotmányellenességhez vezetnek, függetlenül a tartalmi megfeleléstől.

Összegzés – főbb érvek a közjogi érvénytelenség mellett

1. Jogállamiság és jogbiztonság sérelme (Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés)

• Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogállamiság részét képező eljárási szabályok megsértése a norma érvénytelenségéhez vezethet.
• A formai hibák (pl. hatásvizsgálat hiánya, garanciális szabályok megszegése) önmagukban is alkotmányellenességet eredményezhetnek, ha azok garanciális jellegűek.

2. A közjogi érvénytelenség kategóriája kialakult és alkalmazott alkotmánybírósági doktrína

• A törvény érvénytelensége akkor áll fenn, ha az Országgyűlés eljárása során olyan súlyos szabályszegés történik, amely az Alaptörvényből fakadó garanciális rendelkezéseket sérti. (Pl. a 29/1997. és 6/2013. AB határozatok)
• Az Alkotmánybíróság már korábban is kimondta: a jogalkotási eljárás érvénytelensége független a norma tartalmától.

3. A konkrét sérelmezett törvényhelyek eljárási hiányosságai

• A 2025. évi XLIX. törvény érintett rendelkezéseinek elfogadásakor megsérülhettek azok az eljárási szabályok, amelyek a törvényalkotás garanciális követelményeit jelentik (pl. előzetes véleményezés, minősített többség, ülésszak jogszerű összehívása).
• Ha ezek ténylegesen fennállnak, az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján közjogi érvénytelenségre hivatkozva a norma megsemmisíthető.

4. A korábbi jogalkotási törvény előírásainak megsértése önmagában még nem elég, de…

• Ha a mulasztás alkotmányos követelményt is sért (pl. külön törvény vagy népszavazási kötelezettség megkerülése), akkor az már érvénytelenséghez vezethet.
• Például az Alkotmánybíróság a 30/2000. és 52/1997. számú határozataiban konkrét véleményezési szabályok megszegésére alapította az alkotmányellenességet.

---

Jogi következtetés

Amennyiben a 2025. évi XLIX. törvény felsorolt szakaszainak elfogadása során:

• súlyos eljárási szabálytalanság történt,
• az adott szabály garanciális jelentőségű volt,
• és ezek megsértése a törvényhozás alkotmányos működését veszélyeztette,

akkor az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének formai sérelme alapján a rendelkezések közjogilag érvénytelenek, és megsemmisíthetők az Alkotmánybíróság által, tartalmi vizsgálat nélkül is.

---

1. Az alaptörvény-ellenesség megállapításának indoka:

• A kérelem megfelelően hivatkozik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére (jogállamiság) és a 25. cikk (5) bekezdésére (a bíróságok működésére).
• A közjogi érvénytelenség szankciója kapcsán helyesen hivatkozik arra, hogy ex tunc hatályú megsemmisítés szükséges formai alkotmányellenesség esetén.

2. Kellő felkészülési idő és OBT hatáskör sérelme:

• Az indítvány jól mutat rá a Bszi. 103. § (4b) bekezdésében foglalt garanciákra és az OBT véleményezési jogkörének fontosságára.
• Az érvelés szerint a törvényalkotás során nem tartották be a véleményezési határidőt, amely alkotmányos visszásságot eredményezett.

3. Hatálybalépés időzítése és felfüggesztés szükségessége:

• A különbségtétel a már kihirdetett, de később hatályba lépő (153–161., 170., 171. § a)) és a közeljövőben hatályba lépő (142–144., 164., 242. §) rendelkezések között logikus és megalapozott.
• A Bszi. 108/A. § (9) bekezdés a) pontjának hivatkozása alapján a hatálybalépés felfüggesztésére vonatkozó kérelmi rész formailag és tartalmilag is helyénvaló, különösen a visszafordíthatatlan joghatások megelőzése érdekében.

#újbuda #rendszertvaltok

---

A fenti QR kóddal a „Legyél a Változás Egyület„-et tudod támogatni REpontoknál. Köszönjük!

XI. kerületi TISZA SZIGET TAGSÁG – ra itt tudsz jelentkezni.

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Legyél te is köztünk, legyél te is Rendszerváltó!